Hogyan lesz a legfinomabb a házi rizsital? Háromféle módszert teszteltünk

rizsital
Legolvasottabb cikkek
Friss és ropogós

Azoknak, akik nem ehetnek vagy ihatnak tejterméket, ma már egyre többféle alternatíva áll a rendelkezésükre, csak éppen még az ár-érték arány nem került helyre.

Egyre több és több embernél mutatnak ki laktóz- vagy éppen tejfehérje-intoleranciát, az ételérzékenységben szenvedők pedig nincsenek könnyű helyzetben. A tejtermékeket nehezen lehet kikerülni, szükség van rájuk süteményekben, főzésnél, de akár a reggeli kávéban is.  

Bár ma már egyre többféle alternatív megoldás érhető el, sajnos ezek a legtöbbször aranyárban vannak - gondoljunk csak a növényi italokra. A legnépszerűbbek közé a kókusz, a mandula és a rizs tartozik, ez a három biztosan minden élelmiszerüzletben elérhető. 

Ha az árakra gondolunk, nem biztos, hogy a mandula- vagy a kókuszital sokkal olcsóbban kivitelezhető otthon, hiszen mindkettő alapanyag elég drága, viszont a rizsnek biztosan nem lesz 600-700 forint literje, ha házilag készítjük.

Sajnos egy ideje én is kénytelen voltam átállni a növényi alapú italokra, és elkezdtem kutakodni az interneten, melyiket hogyan lehet otthoni körülmények között elkészíteni. A rizsitalhoz háromféle receptet is találtam, úgy voltam vele, hogy végigpróbálom őket.

Horchata

Mivel a rizsnek önmagában szinte semmi íze nincs, én pedig főleg kávéhoz és süteményekhez használom a növényi italokat, a mexikói rizsital receptjét, a horchatát készítettem el. Ez annyiban különbözik a simától, hogy fahéjjal ízesítik. Ha desszertekhez van szükségetek rizsitalra, bátran ajánlom ezt a receptet, de ha főzéshez kellene, hagyjátok ki belőle nyugodtan. A képeken látható színkülönbségek is a fahéjból adódnak.

Az, hogy ízesítjük-e még mással a rizsitalt, szintén attól függ, mihez használnánk: ha sütéshez, édességekhez van rá szükség, bármilyen édesítőszerrel lehet ízesíteni, de akár vaníliával is. Ha főzéshez, sós ételekhez kellene, hagyhatjuk natúran, de keverhetünk bele egy csipet sót is.

Hozzávalók

  • 225 gramm rizs
  • 1 liter víz
  • opcionális fahéjrúd
  • opcionális édesítőszer

Áztatós módszer

Tiszta vízzel

A rizst borítsuk egy tálba, majd öntsük fel annyi forró vízzel, amennyi ellepi. Ha szeretnénk, dobjunk mellé egy fahéjrudat is. Fedjük le a tálat, majd hagyjuk egy éjszakát állni. 

Másnap szűrjük le a rizst, vegyük ki belőle a fahéjrudat - ha használtunk -, majd öntsük fel 1 liter tiszta, friss vízzel. Alaposan turmixoljuk össze a rizst és a vizet. A kemény rizst nem lehet majd pépesre darálni, csak apró darabokra, de az is bőven elég. Pár perc után készen van. Apró lyukú szitán szűrjük át a rizsitalt, majd ízlés szerint édesítsük, ha szeretnénk.

A végeredmény egy áttetsző, kevésbé intenzív ízű ital lesz. Inkább süteményekbe, kevert tésztákba ajánlanám, mert a folyadék szerepét tökéletesen betölti, picit sűrűbb és ízesebb, mint a víz, de annyira nem, hogy mondjuk kávéba tegyük. Arra figyeljünk, hogy a sűrűbb része könnyen leül a tál/pohár aljára, úgyhogy keverjük fel, mielőtt használnánk. 

Állítólag azért kell tiszta és nem az áztatóvízzel felönteni, mert utóbbival készítve keményítős íze lesz, de én ezzel nem értek egyet, nekem sokkal jobban ízlett a következő módszerrel készült változat.

Felöntővízzel

Pontosan ugyanúgy kezdődik a recept, ahogyan az előző. A rizst borítsuk egy tálba, majd öntsük fel annyi forró vízzel, amennyi ellepi. Ha szeretnénk, dobjunk mellé egy fahéjrudat is. Fedjük le a tálat, majd hagyjuk egy éjszakát állni. 

Másnap szűrjük le a rizst, vegyük ki belőle a fahéjrudat - ha használtunk -, de az áztatóvizét ne öntsük ki, mérjük meg, hány deci, öntsük vissza a rizsre, majd egészítsük ki annyi vízzel, hogy 1 liter folyadék legyen rajta. Alaposan turmixoljuk össze a rizst és a vizet. A kemény rizst nem lehet majd pépesre darálni, csak apró darabokra, de az is bőven elég. Pár perc után készen van. Apró lyukú szitán szűrjük át a rizsitalt, majd ízlés szerint édesítsük, ha szeretnénk.

Véleményen szerint az így készült rizsital sokkal intenzívebb ízű lett, mint a tiszta vizes módszer, mégsem lett keményítős íze, ahogyan sok helyen olvastam. Ráadásul, ha a fahéjas módszert, vagyis a horchatát készítjük, a fahéj minden ízanyagát átadja a víznek, így egy nagyon fűszeres, nagyon intenzív ízű folyadék lesz a végeredmény, kávéba különösen ajánlom. Arra itt is figyeljünk, hogy a sűrűbb része könnyen leül a tál/pohár aljára, úgyhogy keverjük fel, mielőtt használnánk. 

Főtt rizsből

A harmadik módszer szerint, amit az interneten találtam, főtt rizsből érdemes készíteni, mert sűrűbb, tejberizsre hasonlító állagú és ízű lesz az ital.

Ehhez a módszerhez főzzük puhára a rizst a csomagoláson írtak alapján - a főzővízbe ebben az esetben is tehetünk fahéjat -, majd szűrjük le. Öntsük fel 1 liter tiszta vízzel, majd turmixoljuk krémesre. Arra figyelni kell, hogy a főtt rizs legalább kétszeresére dagad, így az 1 liter vízzel sűrű, szinte krémes állaga lesz, amit utólag lehet hígítani vízzel. 

A leturmixolt italt ne is szitán, inkább textilpelenkán, sűrű szövésű anyagon érdemes átszűrni, hiszen ebben az esetben a puha rizst is ledaráljuk, de nem szeretnénk, hogy az ital darabos maradjon. Utólag lehet édesíteni, illetve vízzel hígítani.

Ezzel a módszerrel kapcsolatban vegyesek az érzelmeim: egyrészt egyértelműen ez a legintenzívebb, leggazdagabb ízű ital, hiszen a rizst is beledaráljuk a vízbe, másrészt picit keményítősebb, "rizsesebb" az íze a többinél. Sütéshez, főzéshez abszolút el tudom képzelni, ha nem hígítjuk fel vízzel, akár még tejszínt is helyettesíthet, hiszen tényleg nagyon krémes az állaga, viszont kávéba tenni vagy magában inni nem ajánlanám. 

Ha van kedvetek, próbáljátok ki mindhárom módszert, illetve, ha van bevált növényiital-receptetek, azt is osszátok meg velünk!

Fotók: Sági Zsófia/Sóbors

Ezt is szeretjük