Bélbacik rabolták el az agyunkat! De tényleg!

Szomorú vagy? Egyél joghurtot!

dr. Kovács Isolde 2018. május 14.

Bélflóránk összetétele befolyásolja gondolkodásunkat, érzelmi életünket, étvágyunkat. Hogyan csinálják ezt a bacik és hogyan tartsuk őket kordában? Miért hatnak az anorexia, a depresszió, a szociális fóbia kialakulására? Elmondjuk. 

Az emberi bélben jótékony baktériumok élnek, amelyek segítenek az emésztésben, és befolyásolják a bélműködést. Sok évtizedig azt hittük, hogy ezek a baktériumok csak az emésztésünkre vannak hatással, ezt leszámítva szép csendben üldögélnek és nem sok vizet zavarnak.

Az utóbbi évek kutatásai azonban bebizonyították, hogy a valóság ennél sokkal durvább: a bélbacik jelentős mértékben befolyásolják érzelmi reakcióinkat, gondolkodásunkat, mi több, egyes pszichés zavarok kialakulásához is közük lehet.

bacteria-1441275730x48edited.jpg

A modern pszichológia szerint hangulatunkat több hatás - a genetikai örökség, neveltetés, életünk eseményei, társas környezetünk - közösen befolyásolja. Csakhogy kiderült, hogy a fenti képletből eddig kimaradt egy fontos változó: a bélflóra.

A bélbaktériumok összességét szakszóval mikrobiomnak nevezik. Elég sokan vannak:

egy átlagos felnőtt bélrendszerében nagyjából 1 kg baktérium lakik, szóval ha 70 kg-t mutat a mérleg, akkor valójában te csak 69 kg vagy!

A kutatók egyre gyakrabban használják a mikrobiom-bél-agy tengely kifejezést, ami alatt a bélflóra és az agyunk (gondolkodásunk, hangulatunk) közötti kölcsönhatásokat értik.

Bacik döntik el, sírsz-e a szomorú fotóktól

A kölcsönhatásokat sokféle tanulmány alátámasztotta már. A Kalifornia Egyetem kutatói például tavaly mutatták ki, hogy az érzelmi reakcióink nagyban függnek attól, milyen fajta baktériumok lakják a belünket. Két baktériumtörzs esetében találtak összefüggést az érzelmi reakciókkal.

Azok a nők, akiknek a belében sok volt a Prevotella nevű baci, sokkal erősebben reagáltak a negatív érzelmi töltésű fotókra: feszültebbek, szorongóbbak lettek tőlük, mint Prevotella-negatív társaik. A jelenség az agyi képalkotó vizsgálattal is látszott: az érzelemért és figyelemért felelős agyterületeik szorosabban együttműködtek, míg az érzelemszabályozásért és memóriáért felelős agyterületük (a hippocampus) kisebb és kevésbé aktív volt.

A másik jelentős baktériumtörzs, a Bacteroidok egészen máshogy hatottak a résztvevők agyára. Azok a nők, akiknek a bélflórájában ezek a bacik domináltak, nagyobb hippocampussal rendelkeztek, és a problémamegoldásért és komplex információfeldolgozásért felelős agyterületeik is nagyobbak voltak. Ami a reakcióikat illeti, ők sokkal kevésbé rezonáltak érzelmileg a stresszkeltő vagy szorongáskeltő fotókra.

e_coli_bacteria_16578744517_wikiedited.jpg

Tudjuk, hogyan képesek hatni az agyra

A mikrobiom-bél-agy tengely működésének összes lépcsőfokát még nem értjük. Azt viszont tudjuk, hogyan képesek a bélbacik hatni az agyunkra. Többféleképpen. A baktériumok biológiailag aktív molekulákat termelnek, amik a bélfalon átbújva kijutnak a vérkeringésünkbe és ezúton a szerveinkhez. Így hatnak a bélbacik az immunrendszerünkre, de így képesek befolyásolni agyi hírvivő anyagok, például a szerotonin, dopamin szintjét is. Például olyan anyagokat termelnek, ami lassíthatja a szerotoninszintézist, így szabályozzák a gazdaszervezet szerotoninszintjét. Vagyis a miénket.

És azt mondtuk már, hogy a szerotonin a hangulat- és az étvágy szabályozásában tölt be kulcsszerepet? Így aztán közvetve a bélflóránk hatással van a hangulatunkra, érzelmi életünkre, étvágyunkra. Nem véletlen, hogy a pszichés zavarok közül épp a depresszió, a szorongás és az evészavarok hátterében merült fel a bélflóra szerepe.

Köszi, a bélflórám nem éhes!

Egyes bélbaktériumok a hangulat és az étvágy befolyásolása révén hozzájárulhatnak az anorexia nervosa kialakulásához. Ezek a baktériumok olyan fehérjéket termelnek, amik nagyon hasonlítanak az emberi étvágy- és hangulatszabályozó hormonra. A bélflóra emellett többféle ún. rövid láncú zsírsavat termel, amelyek a bélfalon átjutva szintén hatnak az idegrendszer működésére.

Anorexia nervosában a hatás többirányú: a bélflóra összetétele bezavar az étvágy és a hangulat szabályozásába, a megváltozott étkezési szokások pedig hatnak a bélflóra összetételére.

Egy friss kutatás szerint a károsodott bélflóra felelős azért is, hogy az anorexiás páciensek némi javulást követően hajlamosak a visszaesésekre.

person_looking_at_a_green_appleedited.jpg

Ez persze nem jelenti azt, hogy jó, akkor az anorexiát a bélbacik okozzák,

és az örökletes hajlamnak, neveltetésnek, meg a média által sugallt testideálnak nincs is hozzá köze. Az anorexia sok más betegséghez hasonlóan multikauzális, vagyis több dolog okozza egyszerre, és ebbe a sorba most a bélbacik is felzárkóztak. Ez pedig azért jó, mert az anorexiát eddig gyógyszerrel és pszichoterápiával kezelték, nem túl fényes sikerrel – hátha dob valamit a dolgon, ha a bélflórán is változtatunk.

Ha kiirtják a bélflóráját, totál idegbeteg lesz!

Állatkísérletek alapján úgy tűnik, a mikrobiom összetétele befolyásolja az egér stresszre adott reakcióját és a hangulatát, és ezt kívülről adott jótékony bacikkal, vagyis probiotikumokkal módosítani lehet.

Azok az egerek, akiknek bélflóráját kiirtják, totál idegbetegek lesznek, stressz hatására több stresszhormont termelnek, pulzusuk magasabb, viselkedésük félelemre, feszültségre utal. Ha a kutatók az ilyen egereknek normál egérbélflórát tartalmazó probiotikumokat adnak, az egerek stresszreakciója normalizálódik. A jó bacik hatására az egerek kevesebb stresszhormont (kortizolt) termelnek és viselkedésük is nyugodtabbá válik.

awakening-breakfast-eat-289409edited.jpg

És ez a szomorú embereken is segít

Úgy tűnik, a nyugtalan vagy szomorú emberek is jobban lesznek, ha probiotikumok formájában rendszeresen jótékony bélbacikat fogyasztanak. 2017-ig összesen tíz olyan kutatás született, ahol a probiotikumok hangulatjavító hatását mérték és a legtöbb arra jutott, hogy a probiotikumkúra javítja a hangulatot és/vagy csökkenti a szorongást. A kúra ezekben az esetekben általában Lactobacillus és Bifidobacterium törzseket tartalmazó tejitalokat vagy kapszulákat jelentett, és hatása 2-3 hónap alatt volt mérhető.

Térjünk a lényegre: mit kell enni?

Az emberi bélflóra összetétele függ a táplálkozástól. A bélbacik szeretik a fermentált élelmiszereket, úgy tűnik, ezek fogyasztása jó irányba tolja el a bélflóránk összetételét és ez az érzelmi életünkön is meglátszik. A neurózisra hajlamos, de sok erjesztett élelmiszert fogyasztó emberek például kisebb eséllyel szenvednek szociális fóbiától, mint erjesztett kajákat kerülő társaik – ezt a hatást is a bélflóra közvetíti.

Tehát első körben

együnk sok fermentált élelmiszert: joghurtot, kaukázusi kefirt, kovászos uborkát, savanyú káposztát, mizolevest, kimcsit, szójaszószt.

Ha még ennél is célzottabban szeretnénk a bélflóránkat felturbózni, akkor jöhetnek a kifejezetten Lactobacillus és Bifidobacterium-törzseket tartalmazó élőflórás joghurtok, tejitalok, esetleg étrendkiegészítők. Két-három hónap múlva pedig elképesztően nyugodtak, derűsek és kiegyensúlyozottak leszünk!

Képek forrása: Wikipedia, Publicdomainpictures, Pexels

A bejegyzés trackback címe:

https://sobors.hu/api/trackback/id/tr9713882426

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.