A magyar konyha mostohagyereke: a mángold

Jó, de hát mit kezdjek ezzel a bazi nagy levéllel?!

HódosHajni 2018. augusztus 3.

A mángoldról már jó ideje akarok írni, be is harangoztam a szerkesztőségben, hogy még szezon előtt viszem a témát, mert megyek haza és ha már Baján vagyok, leugrom a piacra, ott biztosan kapok. Ám az élet nagy mókamester.

Miután letartóztattak Szabadkán apró nézeteltérésem támadt a szerb hatóságokkal, és ennek következtében fejhangon süvöltve lepöcsfejeztem a konzulátus amúgy roppant kedves, ám tehetetlen munkatársát és ennek a kellemetlen históriának a dokumentálása  nem feltétlenül tartozik a Só&Bors blog témaköréhez, így az elkövetkező hetekben komoly energiát fektettem abba, hogy a váci járásban, illetve Nógrádban, ami egy kincsesbánya, jegyzem meg,  találjak végre egy nyomorult, nyamvadt, hitvánka levelet,  de legalább egy levélnyelet felleljek olyan termelőt, aki ismeri, sőt, termeszti ezt az istenáldotta növényt. Találtam!

De mi az a mángold, hogy ennyire fontos, kérdezheti most a Népes Olvasótábor.

Hát igen. A mángolddal jórészt "Horvátba", a tengerparton találkozhat az úri közönség. „Mi a fasz ez a zöld takony itt, a krumpli között?” – tette fel a költői kérdést három éve a rákvörösre égett asztalszomszédom a hvari étteremben, miközben villájával a köretet piszkálgatta.

mangold_1.jpg

Így néz ki a földön. Fotó: Shutterstock

A mángold nem járt jobban a tanyán sem. „Éntüllem vethetsz ide, amit akarsz, de nekem nem lesz rá gondom, mert ez itt nem étel, Lány.” – vágta át a mama a nemzeti színű szalagot a Hajni Veteményese ünnepélyes díszátadóján. Ez a gyerekjárókányi föld lett az enyém. Meglehetősen megalázó helyen, a csemegekukorica, a vasrúzsa és a csirkegané által övezett részen, de nem bántam. Az enyém volt, csak az enyém, és vethettem ide bármit. Bármit, amit a mama a Tisztességes Veteményeskertből kiűzött, hasonlóan, ahogy Ádám és Éva kiűzettek a paradicsomból.

Szóval, itt volt a halványító zeller, a rukkola, a medvehagyma és néhány különleges paradicsom, amiből sosem lett paradicsom. Itt döglött meg a Horvátból hazahurcolt bougainvillea is. Itt volt a fűszerkert. A padlizsán valami csoda folytán átment a Mama-kontrollon, az a Tisztességes Veteményesben volt, szóval reménykedhettem, hogy van átjárás.

Változás

Aztán „elkerültem Pestre.” Ez persze ebben a formában sosem volt igaz, de így könnyebb volt mindenkinek, Vác az majdnem Pest, ugye. És a költözéssel együtt jött az én kis személyes Dante-i poklom. Se homoki bor, se mángold. Se kásás hurka, mert itt a svábok azt nem csinálnak.

A mángold egyébként egy igénytelen növény, ha van kertetek, vessetek csak bátran. Nem kell kapálni, nem kell vele különösebben foglalkozni, olyan, mint a gyom. Jó nagy leveleket és erős levélnyelet növeszt, érthetetlen, hogy a rebarbarával együtt miért mostohagyermekei a magyar konyhának. Horvátországban nemzeti eledel, a Vajdaságban is sokat fogyasztják, nálunk meg eltűnt, mintha soha nem is létezett volna.

A spenóthoz szokták hasonlítani, én ezt nem teszem, mert ettől ugyanolyan idegrángást kapok, mint attól, mikor arról írnak hozzáértők, hogy a medvehagymát össze lehet téveszteni a gyöngyvirággal. Általában nagy csokrokban árulják. Létezik szármángold is, erre most nem térek ki, mert azt tuti, nem kaptok sehol.  Nagy, fodros, erőteljesen zöld színű leveleket keressetek a piacon, piros vagy fehér szárral. Egy-két napig elvan a hűtőben, vizes konyharuhába csavarva, egyébként blansírozás  (forrásban levő vízben 2-3 percig főzés) után fagyasztható is.

mangold2.jpg

Így néz ki a tányéron. Fotó: Shutterstock

Na de mit csináljatok belőle? Hát nem egy vasziszdasz.

Egy kiló mángoldlevelet vágjatok össze. Forrósítsatok fel olívaolajat, három-négy gerezd zúzott fokhagymát dobjatok rá, majd rögtön adjátok hozzá a leveleket. Nem kell sokáig párolni, csak addig, míg összeesnek a levelek. Ez így egy önálló köret halakhoz, húsokhoz, de úgy is nagyon jó, ha a fokhagymás mángoldhoz kockára vágott főtt krumplit kevertek.

Készítsétek el görögösen: Egy kiló mángoldlevelet vágjatok össze. Fél kiló paradicsomot héjazzatok le, kockázzatok fel. Egy közepes fej hagymát kockára vágva dinszteljetek meg, dobjátok rá a paradicsomot, majd 3-4 perc múltán a mángoldleveleket is. Só&bors, pár csepp citrom és kész!

Vagy készítsétek el Váncsa mester receptjét, Hajni-módon továbbgondolva: A mángodleveleket a fenti módon pároljátok meg fokhagymával, forgassátok össze a kockára vágott főtt krumplival. Tegyétek jénaiba, öntsétek le Mornay-mártással, a tetejére reszeljetek sajtot és süssétek meg.

Vagy egyszerűen főzzetek belőle főzeléket. Mintha spenótot főznétek. (Csak leírtam, nyehh…)

 

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://sobors.hu/api/trackback/id/tr7514124913

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.