Kínzó kérdés: egészségesebb a gyümölcstorta, mint a csokitorta?

Süti kell, de milyen?

A gyümölcstorta jobb, mint a csokitorta, a zabkeksz jobb, mint a karamellás keksz - ösztönös válaszok és választások, de vajon van bennük bármi igazság? 

A táplálkozással, főleg az egészséges(nek vélt) táplálkozással kapcsolatos döntéseinket sokkolóan gyakran alapozzuk tökéletesen légből kapott információkra.

Amikor azt feltételezzük, hogy az almáspite jobb, mint a csokitorta, automatikusan úgy gondolkodunk, hogy az alma jobb, mint a csoki, és nem mérlegelünk semmi mást. Nem tudjuk, megmarad-e bármi értékes a gyümölcsből sütés után, nem tudjuk, van-e különbség a két süti tésztájában, összetevőiben, tápértékében. De valójában mi az igazság? Létezik egészséges süti? És melyik az? - tette fel a kérdést a Huffington Post riportere, aki számos szakember segítségével járta körbe ezt a témát. 

Figyeljünk oda az össz-cukormennyiségre!

Mindig van választási lehetőségünk azzal kapcsolatban, hogy mit eszünk. Ez fontos, mert ettől is függ, hogy érezzük magunkat. De az is fontos, hogy egy szál répa nem helyettesít egy szelet csokoládét, ezért a célunk mindig az, hogy olyan ételeket keressünk, amiktől valóban jól érezzük magunkat testileg ÉS lelkileg is - véli Marisa Moore dietetikus. 

Éppen ezért, ő a desszerteknél is a mértékben hisz, nem a tiltásban. Nem boldog élet az, amibe soha nem fér bele egy szelet sütemény. Az viszont belefér egy boldog életbe is, hogy odafigyeljünk, és ritkábban, vékonyabb szelet tortát együnk meg. 

Az átlagos nőnek naponta maximum hat, a férfiaknak maximum kilenc teáskanál cukor javasolt, és ebbe bele kellene számolni az összes ételben-italban megbúvó cukrot, kenyértől felvágotton és tésztaszószon át az italokig. 

Jobb a gyümölcsös keksz, mint a csokidarabos?

A helyzet az, hogy az átlagos cukor, zsír, rost és kalóriatartalom alapján a kekszek többnyire eléggé hasonlítanak egymáshoz. Mégis, mindannyian a gyümölcsöset választjuk, ha megszólal a lelkiismeretünk. 

Pedig ahhoz, hogy erre a kérdésre pontos választ kaphassunk, egy hosszútávú, rengeteg embert érintő vizsgálatra lenne szükség, ahol két embercsoport ugyanúgy élne, egyformán sportolnának, egyformán ennének, és az egyetlen különbség közöttük az lenne, hogy az egyik társaság éveken át csakis gyümölcsös édességet kapna, a másik csapat pedig csakis nem gyümölcsöset - fogalmazott Paul Adams, a Cook's Illustrated tudományos szerkesztője.

Az a baj, hogy általában ok-okozat síkon gondolkozunk. Mintha arról lenne szó, hogy ha ilyen benzint teszek a motorba, akkor az így fog teljesíteni. Csakhogy még mindig nem tudunk eleget az emberi test működéséről ahhoz, hogy egyes ételek vagy tápanyagok közvetlen egészségügyi hatását meghatározhassuk - tette hozzá Adams.

Marketing, marketing, de csúnyán becsapsz minket!

Meghatározott gondolkodási mintázatokat követünk, amikor arról döntünk, egészséges-e egy adott étel - állítja Melissa Bublitz a Wisconsin Egyetem marketing tanszékének professzora. 

Először is, fejben egyenlőségjelet teszünk az olyan cimkék mint a "bio" vagy "természetes"  és az egészséges - számunkra valóban jó hatású - étel közé. A jelenség működésében a marketingipar hatalmas szerepet játszik.

A második leggyakoribb gondolkodási mintázat, amikor relativizálunk, vagyis arról gondolkodunk, hogy az egyik dolog jobb, mint a másik.

Ezzel csak magunkat verjük át, mégis előszeretettel, gyakran alkalmazzuk. Ilyen például, amikor tudjuk, hogy nem kellene kekszet ennünk, majd az efölött érzet bűntudatot csökkentjük azzal, hogy inkább a gyümölcsöset választjuk a csokidarabkás helyett, mert az mégiscsak egészségesebb. 

Információk helyett önbecsapás - ebben elég jók vagyunk

Alapvetően nem tudunk eleget a táplálkozásról és az egészséges életről, így döntéseink feltételezéseken alapulnak. Legtöbbünk nem túl képzett a tápanyagokat és azok hatását illetően, annál jobbak vagyunk viszont önáltatásban. 

Ráadásul, a témával kapcsolatos tudományos eredmények száma hatalmas, értelmezésük nehézkes. Mi pedig nem tudjuk könnyen felfogni, és néhány egyszerű szabályba rendezni ezeket, aminek az az eredménye, hogy inkább hagyjuk az egészet a csudába, és megeszünk mindenfélét, válogatás nélkül.

A pszichológia ezt döntési fáradtságnak hívja: mérlegeljük a rengeteg tényt, adatot, bizonyítékot, próbáljuk megtalálni a legjobbat, de egy számítógép kéne az agyunk helyére ehhez, így aztán elfáradunk, és inkább azt esszük, ami a legjobban néz ki. 

A süti igenis NAGYON egészséges! 

Vicces módon a sok megkérdezett szakember mégiscsak egységes álláspontra jutott, amikor arról volt szó, van-e egészséges sütemény.

A desszertet az örömért esszük, és az öröm feltétlenül szükséges az egészséghez - magyarázta Dr. Kima Cargill, a Washington-Tacoma Egyetem pszichológia professzora. A boldogtalanság és a stressz megbetegít, sőt, az "ez egészségesebb, mint az" mérlegelés sem tesz különösebben jót, legalábbis, ha az édességekről van szó.

Amikor azon rágódunk, vajon milyen tápanyagcsoportok és ásványi anyagok milyen arányban szerepelnek az adott ételben, akkor épp nem mulatunk valami fergetegesen.

A mindent, de mértékkel hozzáállás sokkal jobbat tesz. A legegészségesebb desszert az, amit a legjobban fogunk élvezni. A választáson való tipródás, majd az, hogy végül kirendelünk valamit, amire nem is igazán vágyunk, biztosan károsabb, mint egy szelet bármilyen pite.