Itt az idő, főzzél bakonyi sertésbordát!

Szalonnával még finomabb

Belsőolga 2018. szeptember 14.

Egyszer, amikor a bakonyi barátainknál voltam, szinte kultúrsokként ért a felismerés, hogy nem tudják, hogy mi az a bakonyi sertésborda. Úristen, hogy lehet így élni? Aztán kiderült, hogy mégis tudják, csak ők nem bakonyinak nevezik, hanem egyszerűen gombás húsnak.

Ami egyébként tök logikus, mert ezzel az erővel minden kajájuk elé odatehetnék, mintegy állandó, toposzi jelzőként, hogy bakonyi, de hát erre semmi szükség, én se mondogatom minden kajálásnál, hogy itt egy ceglédi ebéd. Szóval, lényeg, hogy én világosítottam fel őket, hogy a bakonyi jelző a köznyelvben azt jelenti, hogy az ételben gomba van, méghozzá nem valami gagyi, termesztett, hanem jóféle erdei. Valami tinóruféle. Vagy rókagomba, vagy pereszke, vagy sorolhatnám még a Bakony csodáit. Minden ágon egy mérő makk, ha értitek, mire gondolok.

bakonyi_sertesborda.jpg

Habár az évnek ebben a szakában már egészen jók az esélyeink, azért, lássuk be, továbbra sem egészen magától értetődő, hogy friss erdei gombához jutunk a szupermarket hűtőpolcairól, vagy a sarki zöldségesnél. Egyezzünk ki döntetlenben: jó lesz a csiperke is, vagy bármi, ami van, bizonyos határokon belül.

A bakonyi sertésbordának természetes körete a tészta, vagy a nokedli, utóbbi akkor, ha sok időnk van, előbbi meg akkor, ha menet közben elfogyott. Mármint az időnk. A spagetti egyáltalán nem irányadó, nyugodtan használj valami öblösebb fajtát, amiben megáll a gomba és a szósz.

 

Fotó: Shutterstock

A bejegyzés trackback címe:

https://sobors.hu/api/trackback/id/tr8914223145

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.