Hogyan járul hozzá a marhahúsfogyasztás a globális felmelegedéshez?

Sági Zsófia 2019. január 9.

A környezettudatosság nem merül ki abban, hogy szelektíven gyűjtjük a szemetet, kevesebb műanyagot használunk vagy megpróbáljuk mellőzni az autó használatát - a táplálkozási szokásaink megváltoztatásával is sokat tehetünk a Földünkért.

Valójában minden általunk elfogyasztott étel úgynevezett környezeti költséggel jár: a szállítás, a hűtés, az üzemanyag, a rovarirtószer, az öntözés és a gazdasági gépek használata miatt. Azonban a mezőgazdasági tevékenységek közül a szarvasmarhák tartása során kerül a legnagyobb mennyiségű üvegházhatású gáz a levegőbe, vagyis szén-dioxid és metán.

A népesség folyamatos növekedése miatt egyre több élelmiszerre van szükség, azonban minél több húst állítunk elő és minél nagyobb az állattartás mértéke, annál tovább növekszik az üvegházhatású gázok kibocsátásának mennyisége is. Ha a hústermelés folytatódik, akkor 2030-ra akár 60%-kal is megnőhet a metánkibocsátás, ráadásul a metán húszszor hatékonyabban fogja fel a hőt, mint a szén-dioxid, úgyhogy még erősebb az üvegházhatása. 

Az emberek átlagos napi húsfogyasztása 122 gramm, de hatalmasak a különbségek a régiók és az eltérő vagyoni helyzetű országok között, Magyarországon 176 grammnyi hús az átlag. Minél jobbak az emberek vagyoni körülményei, annál több húst fogyasztanak, és mivel egyre több ember engedheti meg magának a húsvásárlást, a fogyasztás mértéke 2050-re akár meg is duplázódhat. 

marhatartas.jpg

A WHO (World Health Organization) felmérése alapján a metán kibocsátásának egyik fő forrása a szarvasmarha-állomány: a metán 18%-át teszi ki. A szarvasmarhák, illetve más kérődző állatok beleiben a rostok megemészthetetlensége miatt termelődik a metán. Az állat bendőjében maradt emésztetlen takarmány az állat szájüregébe kerül vissza. Ezeket a falatokat megpróbálják az állatok még egyszer megrágni, majd lenyelni, de eközben böfögéssel távozik a bendőből a metángáz. A metán ráadásul nemcsak az állat testéből távozva kerül a levegőbe, hanem az istálló mellett felhalmozott trágyából is. 

Megfigyelték, hogy az istállóban tartott, nagy teljesítményre nemesített állatok metánkibocsátása négyötödel több, mint a külterjesen, legelőn tartott szarvasmarháké. Tehát vissza kellene szorítani az erőtakarmányokra alapozott állattartást, e helyett a növényfajokkal való takarmányozásra kellene áttérni, ez segítheti a metánkibocsátás visszaszorítását. A csersavat tartalmazó növényfajok a legjobbak, ugyanis visszafogják a marhák gyomrában lévő baktériumok aktivitását.

marhahus.jpg

Az étrendünkön is változtatni kellene: sokkal kevesebb marhahúst kellene fogyasztani. Ha ebédre megeszünk egy húszdekás hamburgerhúst, az annyi üvegházhatású gázt enged a levegőbe, mint 15 km-nyi autózás. Az alternatív fehérjeforrások használata is csökkentheti a kibocsátást, ugyanis míg 200 kilokalória marhahús előállítása 23,9 kg szén-dioxid kibocsátással jár, addig ugyanennyi búza vagy dió előállítása csupán 1 kg-ot termel. Más fehérjeforrások, mint a tofu, 3 kg-nyi a disznóhús 4 kg-nyi, a csirkehús előállítása 6 kg-nyi kibocsátással jár. Tehát nem kell lemondani a húsfogyasztásról, egyszerűen csak sokoldalúbban, változatosabban kellene táplálkozni, és lehetőleg minél kevesebb marhahúst fogyasztani. 

Fotók: Getty Images

A bejegyzés trackback címe:

https://sobors.hu/api/trackback/id/tr7914547150

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.