Remegős, szilvalekvárral töltött gőzgombóc - Nem véletlenül a hütték slágere

Szász Eszter 2019. március 5.

Az első síelésem alkalmával, amikor az idő nagy részét a sípálya helyett a hüttében töltöttem, alkalmam volt végigkóstolni a menüsort. A forralt boron kívül igazán csak a Kaiserschmarn és a gőzgombóc okozott gasztronómiai örömet.

Az egyik télen, amikor nem síeltem, igazából nem is a havas lejtőket hiányoltam, hanem a gőzgombóc ízét, így addig keresgéltem, amíg találtam egy olyan receptet, amit aztán otthon elkészítettem. Bevallom, nem volt egyszerű menet, de a végeredmény visszahozta a síelések hangulatát. Az étel finoman szólva sem diétás, de a téli szezonban egyszer szerintem megengedhetem magamnak ezt a kényeztetést - még akkor is, ha éppen nem síelek. 

go_zgombo_c_web.jpg 

A gőzgombóc vagyis a Germknödel kelt tésztából készül. Ezzel a tésztafajtával nagyon szeretek dolgozni, élvezem ahogyan a kezdetben nyúlós, ragacsos anyag, engedelmeskedve a kezemnek, összeáll. Ha odafigyelve, az arányokat eltalálva dolgozunk vele, akkor szépen megkel. A kelesztéshez idő kell, nem szabad elkapkodni, ki kell várni azt a pár órát, amíg a tésztánk a kétszeresére dagad. A jó gőzgombóc másik "titka" a gőzölésben rejlik. Ehhez a művelethez csak egy lábasra és egy szitára lesz szükségünk.

Ha túl sok tésztát csináltunk, egy részét le is lehet fagyasztani, és amikor újra gőzgombócra támad kedvünk, csak ki kell venni a mélyhűtőből, felgőzölni, vaníliaszószt készíteni és tálalni.

Fotó: Getty Images

A bejegyzés trackback címe:

https://sobors.hu/api/trackback/id/tr7814635896

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.