A legjobb gasztrosorozat, ami nem csak a főzésről, a személyiségekről is szól

Ács Bori 2019. április 3.

A Chef's Table új műfajt hozott létre a gasztronómiai témájú tévéműsorok kategóriájában. Nem csak nézni lenyűgöző, de nagyon sokat lehet belőle tanulni is, sőt, annyira jó karakterek történeteit meséli el, hogy még annak is élvezetes, akit a gasztronómia hidegen hagy.

A Netflix sorozata szakácsokat és gasztronómiai szakembereket mutat be a világ minden tájáról. A karakterek már önmagukban is érdekesek, elmesélik az élettörténetüket, azokról a fontosabb fordulópontokról beszélnek, amik eljuttatták őket oda, ahol éppen vannak.

Minden epizódban nagy hangsúlyt kap az adott karakter környezete, az ország, ahol él vagy ahonnan jött. Az összes történet és karakter, így minden egyes epizód nagyon-nagyon különböző. A kis különálló filmek tehát nem csak egy gasztronómiai személyiséget, de rajta, illetve az általa képviselt szemléleten, fogásokon keresztül egy-egy országot, kultúrát is bemutatnak, sőt, még ennél is többet.

chefs_table.jpg

A felvezető nagyon megtévesztő: belassított fine dining ételfotók klasszikus zenei aláfestéssel. Aki csak eddig jut el, lehet, hogy bele sem fog nézni a sorozatba, amit rosszul tenne, mert az egyes részek jóval többek szépelgő, csillogó szószoknál és ehető virágos tányérdesszerteknél.

Ellentmondások

Ez a nagy markolás néha keveset fog, de legtöbbször mégis jól sül el a dolog. Mivel egy lapra, egy személyiségre húz fel egy egész, egyórás filmet minden rész, ezért nagyban függ az embertől a teljes epizód tartalma, mondanivalója és hangulata. Ha az adott szakács épp nem szimpatikus vagy ellentmondásos egyéniség, mert legtöbbször ez a helyzet, akkor az egész filmet furcsa, kettős érzésekkel fogjuk végignézni, de talán ez sem baj.

Nehéz munka

Séfnek lenni nehéz, mondhatnánk, hogy erről is szól az összes rész, és ez egy sarkos egyszerűsítés, mégis van benne igazság. Minden szakács élettörténete küzdelemmel, embert próbáló nehézségekkel, gyakran gigantikus kockázatok bevállalásával és magánéleti gondokkal van tele. A sorozat nem csak azt mutatja be jól átélhetően, mennyire nehéz eljutni addig, hogy valaki szakács legyen, de különösen annak az útnak a megpróbáltatásait ábrázolja hitelesen, ami az eredetiség, az egyediség és különleges kiválóság felé vezet. 

chefstable.jpg

Megszállottak

Mindegyik bemutatott séf tulajdonképpen vonzó, inspiráló és kicsit bolond - de jó értelemben. Ahhoz, hogy valaki tényleg újat és egyben népszerűt tudjon felmutatni ebben a szakmában, úgy látszik, ez esszenciális. Mindegyikük megszállottan követi a saját alapelveit, legyen az a ragaszkodás a helyi alapanyagokhoz vagy egyetlen fajta étel maximális szintre fokozása, egy kultúra legősibb gasztronómiájának újraidézése, esetleg a klasszikus fogások elemeire bontása és újjáépítése. 

Sokféle

A legjobban azt lehet szeretni ebben a sorozatban, ahogyan bemutatja, mennyire sok útja van a különlegessé válásnak. Nem csak drága éttermek csúcsséfjei kerülnek itt a középpontba, de az állatbarát olasz hentes vagy az amerikai sütigyáros lány, illetve az az amerikai is, akinek Tokióban sikerült menő ramenezőt nyitnia. 

Fotók: Chef's Table Facebook / Getty images

A bejegyzés trackback címe:

https://sobors.hu/api/trackback/id/tr414715349

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.