Koffeintól felpörgött kecskék, kávétermelő olaszok és a bélben erjedt speciality - A világ legdrágább kávéi

P. Szabó Fruzsi 2019. április 20.

Nem tudom, hogy a jelenség általános-e, én mindenesetre sokkal könnyebben jegyzem meg az érdekes, ugyanakkor hasztalan információkat. Így volt ez velem a baristaiskolában is.

Az első, ami megragadt a fejemben - a kronológiából adódóan - a kávé felfedezésének gyermeteg kis története volt. Állítólag így kezdődött el a kávé sikertörténete.

A kecskepásztor legendája

A történet szerint Kr. u. 850 körül egy etióp kecskepásztor, Kalid arra figyelt fel, hogy a kecskéi, még a legöregebb jószágok is, egy piros bogyó elfogyasztása után szokatlanul felélénkültek.

Kalid maga is megkóstolta a termést, és a koffein neki is beütött. Elvitte a helyi monostorba a bogyót és elmesélte, mit vett észre. Az apát ördögtől valónak vélte a dolgot, és tűzre vetette a kávécseresznyét. A pörkölődő kávészemek illata varázslatos módon járta át a levegőt, úgyhogy az ördög-koncepciót elvetették. Kimentették az illatozó szemeket a lángokból, megőrölték, majd vízzel megfőzték - hát ez valószínűleg nem így történt.

De az tény, hogy a kávé őshazája az etiópiai Kaffa. Az ott élő őslakosok minden bizonnyal ekkor már ismerték és fogyasztották is a stimuláló bogyót. A kávétermesztés, -készítés és -fogyasztás pedig hosszú folyamat eredményeként alakult ki. Most, hogy ismerjük a kezdeteket, ugorjunk egy nagyot a térképen. A következő állomás az európai kávé fellegvára, Olaszország.

kava5.gif

Nincs jobb, mint az eredeti olasz kávé

Nem törvényszerű, hogy félreértelmezzük ezt az olasz kávé dolgot, de gyanítom, akad azért olyan, aki szentül hiszi, hogy az olasz kávé azért olasz, mert Olaszországból származik. Pedig az olasz csizmán egyáltalán nem termesztenek kávét. Az örökzöld kávénövény az Egyenlítő mentén, a Rák és a Baktérítő közötti trópusi övezetben terem. Az olasz jelző a sajátos pörkölési módra és kávékeverési eljárásra utal, melynek eredménye a méltán híres és népszerű eszpresszó is.

Az olaszok és az olasz kávékultúra szerepe vitán felül áll. Nekik köszönheti a világ a professzionális kávégépek megalkotását és fejlesztését. Az első gőznyomással működő presszógépeken volt egy úgynevezett pumpakar. Ezt kellett meghúzni, hogy a víz áthatoljon a kávén. Ebből ered a lehúzza az eszpresszót  - pulling - kifejezés.

Az olasz módszer sajátossága tehát nem más, mint a nagy nyomás, melynek hatására kisajtolódnak az aromaanyagok a kávéból. És hogy miért épp az ő módszerük terjedt el? A válasz rém egyszerű. Az ő technikájukkal,  jól meghatározott sztenderdjüket követve nagy mennyiségben állítható elő minőségi kávé. Röviden az eszpresszó nem más, mint a futószalagon termelt dolce vita.

Népszerűség ide vagy oda a legkülönlegesebbnek mondott, legdrágább kávéknak semmi köze az olaszokhoz. Valami egészen máshoz van köze. 

kaves.jpg

A világ három legdrágább kávéja

Harmadik helyezet: Kopi Luwak

A Kopi szó kávét jelent, a Luwak pedig egy mókusméretű ragadozó, a cibetmacskafélék családjába tartozó, közönséges pálmasodró indonéz neve.

A pálmasodró falánksága miatt keveredett a specialty kávétermesztés világába sok generációval ezelőtt. Az indonéz szigetvilágban a gyarmatosító hollandok munkásai vették észre, hogy a cibetmacska előszeretettel dézsmálja a vörös színű cseresznyéket, azaz a nyers kávészemeket. A kávékedvelő macsek azonban csak a kávészemek puha héját tudja megemészteni, a többi rész változatlan állapotban halad át apró emésztőrendszerén és tűnik fel a végtermékben.

Na igen. Szóval a munkások ezt észrevették, és hogy megússzák a veszteség miatti fenyítést, kiszedték az állat ürülékéből az egész kávészemeket, megmosták, napon megszárították, megpörkölték, a többi pedig már történelem.

A pálmasodró emésztőcsatornáján átutazó kávészemekből készült főzet enyhén savas, különleges aromájú igazi ínyencség - bár erről megoszlanak a vélemények -, ami az árában is megmutatkozik. Kilogrammonként 300 dollárra rúg. Ez mind szép és jó, akár idillikus is lehetne ez az együttállás. Luwak imádja a kávét, a jófej kávétermesztők pedig megengedik neki, hogy kedvére falatozzon, cserébe azért, hogy jótékonyan előeméssze nekik azt. A vadon élő cibetmacska végtermékéből előbukkanó kávészem ugyebár egy nehezen begyűjthető különlegesség, ennélfogva igazán értékes. De az üzlet az üzlet. A hamisítók a pálmasodrót ketrecbe zárják és jól bekajáltatják kávécseresznyével. A koffeintől felpörgött állatka így szenvedi ki magából a kávészemeket, közben kitépi a saját szőrét - de logikus, hogy így könnyebb begyűjteni az értékes végterméket.

kava4.gif

Ezüstérmes: Hacienda, la Esperansa - A panamai Gésa

A  második helyezet, a panamai Gésa nem érintett székletügyben. A Gésa egy különleges intenzív, gyümölcsös aromájú kávé, melyet csak kis mennyiségben termelnek, kézzel szednek és speciális eljárással pörkölnek. A Baru-hegy lábánál a guava fák árnyékában terem. Kilogrammját nagyjából 600 dollárért mérik.

Dobpergés: A nyertes pedig nem más, mint a Black Ivory

A világ legdrágább kávéja hölgyeim és uraim a Black Ivory, vagy más néven, az elefántkávé. Igen, gondolom, mindenki kitalálta, miről van szó. A Black Ivory előállítása is hasonlóképpen zajlik, mint az indonéz Kopi Luwaké. Csak ebben az esetben egy thaiföldi elefántrezervátum ormányosai azok, akik elfalatozzák a gondosan válogatott kávécseresznyéket. Harminc órát dolgoznak rajta, majd továbbadják feldolgozásra. A végeredmény pedig egy különlegesen lágy ízű, diós, csokis jegyekkel bíró kávé, melyhez kilogrammonként 900 dollárért juthat a vastag pénztárcájú kávégourmet.

Fotó: Getty Images

A bejegyzés trackback címe:

https://sobors.hu/api/trackback/id/tr9914719615

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.