A jó francia hagymaleves titka az idő, nem a cipó

Ács Bori 2019. május 14.

A cipóba töltött, tejszínes, roppanós hagymával tálalt vendéglős hagymalevesnek nincs sok köze az eredetihez, amiben nem az alapanyagok, hanem egy technológiai folyamat adja meg a kellő ízhatást.

Hagymalevest akkor érdemes főzni, ha szeretnénk jó alaposan kisírni magunkból valamit, de a környezetünkkel nem szeretnénk megosztani az okát. Ilyenkor bőven elég felszeletelni egy kiló hagymát, attól annyira könnyezni fogunk, hogy senkinek nem fog feltűnni egy kis lélektisztító bömbölés.

A hagymát lassú tűzön pároljuk

A leves lényege máskülönben teljesen egyszerű, de valóban kell hozzá egy kis türelem. Attól lesz a hagyma mély ízű és krémes, hogy nagyon lassú tűzön, hosszan pároljuk. Egészen addig, amíg el nem kezd karamellizálódni. Ez nem azt jelenti, hogy gyorsan oda kell neki pirítani. A lassú puhulás során fokozatosan átalakul a hagyma állaga és az íze is valami egészen mássá, egy édeskés, elképesztően jó ízű, teljesen új alap lesz belőle. 

francia_hagymaleves.jpg

Fehérborral vagy anélkül

Sokat dob még a levesen a jó minőségű, házi húsleves és a finom ementáli vagy gruyere sajt, ami a tetejére kerül. Ez a tökéletes olcsó és ütős étel, amire egy tavaszi hűvösebb napon vágyunk. Ebben a receptben van egy kis fehérbor is, ami nagyon sokat dob a leves összhatásán, de ha épp nincs otthon, nyugodtan ki lehet pótolni húslevessel. 

Fotók: Ács Bori/ Só&Bors

A bejegyzés trackback címe:

https://sobors.hu/api/trackback/id/tr8214675169

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.