Ezért érdemes beszerezni konyhai hőmérőt: a húsok tökéletesre sülnek
Cikkek
A chilis bab titka a fűszerezésben és a főzési időben rejlik
Így lesz igazán szép a mézeskalács díszítése: ez a fényes cukormáz titka
Ropogós
Skandináv forró ital az ünnepekre: rengeteg illatos fűszerrel készül
Csokiba mártott, kókuszos sündisznók: könnyű, omlós aprósüti az ünnepekre
Tejszínes, sütőben sült brokkoli: sok sajt pirul rajta
Narancsos-levendulás trüffel: ínyenc nasi az ünnepi időszakra
Almás, hagymás sertésszelet: egyszerűen készül az ízletes fogás
Most biztosan azt gondolod, hogy a konyhai hőmérő csak egy úri huncutság, amit főleg a steak sütéséhez használnak. Csakhogy nem a steak az egyetlen, aminél fontos a hőmérséklet, és ezt most be is bizonyítjuk.
A konyhai hőmérő jelentősége vetekszik a konyhai mérlegével. Persze mindent lehet szemre és megérzésre mérni és sütni, de nem biztos, hogy ezt a hús is meg fogja hálálni.
Mi a jó hőfok?
Nos, a megfelelő hőfok, nem meglepő módon, minden hústípusnál eltérő.
A csirkét például 66 °C és 75 °C fok között célszerű sütni, míg a vörös húsokat 49-60-70 °C-fok között attól függően, hogy mennyire szeretnéd jól átsütni.
Hogyan működik a hőmérő?
A hőmérő megléte önmagában még csak félsiker. Akkor lehetsz csak igazán biztos a dolgodban, ha azt is tudod, hogy pontosan hova kell beleszúrni azt a húsokba.
A pontos középpont eltalálása jól hangzik, csakhogy ez szinte lehetetlen, mivel maga a hús kötőszövetből, zsírból, izomból, vízből, levegőből és csontokból áll, ami azt jelenti, hogy minden résznek különböző a hőátadási képessége.
Ha egy vékony szelet húsról van szó, mint például egy csirkemellfilé vagy egy steak, még bonyolultabb a dolgunk, hiszen a vékony hússzeletnek pokolian nehéz megtalálni a tökéletes középpontját.
Hogyan találhatom meg a középpontot?
A legegyszerűbb mód az, ha nem arra törekszel, hogy meglegyen a középpont, hanem csak lazán beleszúrod a hőmérőt a húsba ott, ahol az a legvastagabbnak tűnik – hiszen itt sül meg lassabban –, és ha véletlenül csontot ér, akkor megállsz, vagy ha már majdnem átért a hússzelet túlsó oldalára, akkor állsz meg. Ezután lassan kezdd el kihúzni a húsból a tűt.
Amikor a tű behatol a húsba, a hőmérséklet hirtelen kezd el emelkedni, majd csökkenni, ahogy egyre közelebb érsz a középponthoz. Ha elég lassan húzod kifelé a húsból a tűt, a hőmérséklet egyszer csak ismét emelkedni kezd majd.
Miért jobb, ha teljesen belenyomod a húsba a hőmérőt, és kifelé húzva keresed meg a legalacsonyabb hőpontot? Azért, mert nagy valószínűséggel a húsban lévő izomszövetek miatt a hőmérő könnyedén megugorhat a kezedben, és becsúszhat a húsba, ami ellehetetleníti a pontos mérést. Viszont, ha kifelé húzod egy már meglévő nyomvonalon a hőmérőt, úgy sokkal finomabban tudod azt irányítani.
A digitális vagy analóg húshőmérő a jobb?
Erről megoszlanak a vélemények, mivel mára már rengetegféle kivitel létezik. Van a hagyományos, az időzítős-digitális és a sütőálló hőmérő.
Én alapvetően a hagyományos, analógra esküszöm, ami 0 °C-tól 110 °C-ig méri a hőmérsékletet, illetve 250, de akár 300 °C-ig hőálló is, vagyis sütés közben is a sütőben hagyhatom.
Ezzel a típussal már biztosan te is találkoztál. Egy nagy fémtűből és egy mérőfelületből áll, amin, mint egy kijelzőn, szerepelnek a hőfokok, illetve piktogramok, hogy milyen húsnak mi az ideális sütési hőfok.
A digitális hőmérők egy picit már kényelmesebbek, hiszen számos rendelkezik időzítő funkcióval, így akár előre is be tudod állítani a kívánt hőmérsékletet, amiről, ha azt eléri a hús, az eszköz hangjelzéssel tájékoztat. Ezeket, mivel elég hosszú a mérőszáruk, akár sütés közben is végig a húsban hagyhatod.
Végül pedig van még a sütőálló típus, amit, mivel ellenáll a sütő magas hőjének, akár végig benne hagyhatsz, főleg, ha nem vagy az a sütőajtó-nyitogató típus. Ezen ugyanis már van rendes kijelző is, ami pontos információt ad neked az üvegen át is a hús aktuális hőmérsékletéről.
Fotó forrása: Getty Images