Hallottál már az ételfóbiáról? Mutatjuk a 10 legfurcsábbat
Cikkek
Habkönnyű túrógombóc, ahogy a nagyi készítette: így nem fog szétesni főzés közben
Vajpuha csirkemell tejfölös szószban: szaftos és omlós lesz a hús
Ropogós
Őszi almáspite-smoothie: mesésen krémes és fűszeres
Mennyei kókuszkrém házilag: tejszínhab helyett is működik
Álompuha krumplinudli gombás szósszal: serpenyőben pirul aranybarnára
Ellenállhatatlan narancsos pöfetegkeksz: egyszerűen készül a finomság
Omlós rántott hús tojás nélkül: kefires pác teszi izgalmassá
Rengeteg mindentől tudunk félni. Van, aki a bogaraktól, van, aki a színektől vagy a különböző ízektől és szagoktól fél, de van olyan is, aki magától a félelemtől retteg. Ezeknek a félelmeknek a gyűjtőneve a fóbia. Ezen belül pedig most a 10 legfurcsább ételfóbiát mutatjuk be.
A fóbiákat általában valamilyen negatív élmény okozza: például kis korunkban beleléptünk egy hangyabolyba, ezért felnőttként is félünk a hangyáktól, így kerüljük az erdőket. Vagy az oviban tökfőzelék volt, amelynek már a szagától is undorodott valaki, de meg kellett ennie, mert nem volt más opció, amikor viszont már volt választása, soha többet nem kóstolta meg.
Félelmet vagy éppen undort tehát nemcsak élőlények és tárgyak válthatnak ki, hanem illatok és ízek is. Ezek közül most a 10 legérdekesebb, ételtől való félelmet fogjuk bemutatni. Ennek egyébként szintén van kategorizált neve: az ételektől való félelmet összefoglaló nevén cibofóbiának nevezik.
Előtte azonban még fontos tisztázni, hogy a fóbiákban szenvedőket egy cél motiválja, hogy elkerüljék félelmük tárgyát. Ez pedig egészen addig nem is okoz gondot, amíg az nem valami olyasmi, ami a hétköznapi élet szerves részét képezi. Az állatoktól való félelmet tehát le lehet küzdeni azzal, hogy elkerüljük őket. A tériszony is leküzdhető, ha nem megyünk magas helyekre, ahol nagyon nincs alattunk semmi. De mi a helyzet az olyan fóbiákkal, amiket például ételek okoznak?
Ami szinte minden fóbiában közös lehet, és erre elég sokszor vezethető vissza az ételektől való félelem kialakulása, az a gyermekkorban elszenvedett ilyen jellegű traumák, amelyek ráadásul sajnos sokszor felnőttkorban sem tágítanak már mellőlünk. Az idő előrehaladtával pedig a tünetek – pánikrohamok, szorongás, hányinger – is súlyosbodnak, és ezek már az életminőségre is erőteljes hatást gyakorolhatnak. Erről részletesebben itt olvashatsz még.
Gyakoribb ételfóbia
Gyümölcstől való félelem – fruchtophobia
A gyümölcsfóbia egy létező félelem. Az persze más kérdés, hogy ki és miért fél egy vagy több gyümölcstől. Van, aki egyszerűen csak undorodik tőlük, van, aki a növényvédő szerektől tart, de van olyan is, aki az apró magvas gyümölcsöktől retteg a magok miatt.
Zöldségfélelem – lachanophobia
Vannak bizonyos zöldségek, amelyeket akár szín, szag vagy állag alapján egyszerűen nem bírunk megenni, de még csak rá se bírunk nézni. Ez az undor ihlette meg a zöldségfóbiát, amelynek a kialakulása sokak szerint egészen a gyermekkorig vezethető vissza. Kiváltó oka lehet egy-egy iskolai menzás trauma, vagy olyan esetek, amikor a gyerek nem akart megenni, de még csak megkóstolni sem semmit, de a szülei esetleg beleerőltették, vagy megbüntették ezért. Van, aki a zöldségek levelein előforduló hernyók vagy férgek, esetleg más rovarok miatt tart a zöldségektől, hátha véletlenül megesznek egy ilyen „hátborzongató lényt”.
Az ilyen zöldségek listája pedig meglepően hosszú: a brokkoli, a sóska, a spenót, a tök, a paradicsom és még sok más is előkelő helyen szerepel ezen a listán.
Az ételfóbiák 10 legfurcsább kiadása
Édességfóbia – karamellafóbia
A karamellafóbia, kevésbé ismert nevén karamelaphobia, egy igenis létező félelem. Eredetileg a görög karamela szóból ered, aminek a jelentése édesség, tehát lényegében az édességtől való félelmet jelenti. Ennek kiváltó oka pedig viszonylag kézenfekvőnek is mondható: a kemény cukorkák megrágása, majd az attól való esetleges fulladással való küzdelem eredményezi.
Cukorfóbia – szacharofóbia
A latinul igen kimondhatatlanul hangzó saccharum, vagyis cukor szóból eredő fóbiában szenvedők magától a cukortól félnek, és mindentől, ami cukros lehet. A kiváltó okok között szerepel például a cukorbetegségtől való félelem és az édességtől való szimpla undor is. Igen ám, de mivel a szacharofóbok rettegnek a cukroktól, így nem is veszik magukhoz semmilyen formában, ennek viszont súlyosabb egészségügyi hatásai is lehetnek, mint például a hipoglikémia, amit pont, hogy az alacsony cukorszint okoz.
Sófóbia – halofóbia
A halofóbia a nevével ellentétben nem a haltól való félelmet jeleni. Ez a görög „hals”, vagyis só szóból ered. Így pedig már adja magát a fóbia, hogy ez bizony a sótól és a sós ételektől való félelmet takarja. A halofóbiát gyakran egy kellemetlen, nagyon sós íz váltja ki, amitől az illető szomjas lesz. Minden erejével kerülni próbálja a sót, miközben észre sem veszi, hogy hosszú távon, sófogyasztás nélkül, jó eséllyel pályázik egy későbbi vesebetegség kialakulására.
Sütőtökfóbia – cucurbitofobia
Eme kimondhatatlan nevű fóbia lényegében a sütőtöktől való félelmet jelenti. Ez pedig, ha másért nem is, a halloweeni filmekből merítve nyilván nem teljesen alaptalan. Kialakulása szintén a gyerekkorig vezethető vissza, és főként a kifaragott tökök ijesztő mintái váltják ki. S noha a sütőtök maga finom és tápláló, szintén egy olyan ételforrás, amit már azelőtt megutálnak sokan, mielőtt egyáltalán megkóstolnák. Magát a tökfaragást még az USA-ba bevándorolt kelták, írek és skótok honosították meg, akik úgy gondolták, hogy ezek az ijesztő szellemképek sokkal jobban néznének ki, ha nem répából és krumpliból faragnák ki őket, hanem tökből, és ez be is jött nekik.
Gombafóbia – mikofóbia
A penészgombát senkinek sem kell bemutatni. Aki egyszer látta, sohasem felejti. Ebből kifolyólag pedig olykor indokoltan növi ki magát a penészgomba látványából, hogy az ember minden más gombától is undorodni kezd. Egy pizza, amin gomba van, vagy egy ragu, sokszor juttathatja az ember eszébe azt, amikor penészt látott a hűtőben a zöldségeken vagy csak simán a fürdőszobafalon. Olykor kevés inger is elég hozzá, hogy valaki teljesen elhatárolódjon bizonyos élelmiszerektől vagy ételektől.
Joghurtfóbia – gaourtiofobia
A joghurtfóbiának két valószínűsíthető kiváltó oka van: hogy valaki fél magától a laktóztól, a másik pedig, ami azért ennél lényegesen nehezebben áthidalható, hogy a joghurtokban található baktériumoktól tart. Akik pedig önmagában is rettegnek a mindenféle baktériumtól, azoknak elég nehéz elmagyarázni, hogy a joghurtban lévők jó bacik. Szerencsére a laktózkérdést a joghurtokban már sikerült áthidalni, hiszen rengetegféle laktózmentes opció létezik.
Mogyoróvaj-fóbia – arachibutirofobia
Míg a mogyoróvaj iránti vonzódás egyeseket arra késztet, hogy hegyeket mozdítsanak meg egy kanál mogyoróvajért, addig másoknál sajnos ennek éppen az ellenkezőjét váltja aki. Ez a fóbia a földimogyoróvajtól való félelem. Aki ebben szenved, már a mogyoróvaj puszta látványától is szorongani kezd, az illata és állaga pedig csak olaj a tűzre. De az is közrejátszhat, ha valaki például allergiás rá: ez a mentális hadviselés és már maga a fulladás gondolata is szorongásba hajszolhat bárkit.
Citrusfóbia – acerofobia
Bizony, ha van sótól és cukortól való félelem, következésképpen lehet a citromos ízű ételektől is rettegni. Ezt hívják acerofóbiának: az illető a fanyar, citrusos ételektől tart távolságot, mert fél a savanyú ízektől. Ezzel azonban az a legfőbb probléma, hogy sok savanyú alapanyagban, mint például a citrom vagy a narancs, magas a C-vitamin-tartalom és a szervezet számára nélkülözhetetlen antioxidáns, amelyek szisztematikus leépítése sajnos könnyedén vezethet egészségügyi problémákhoz.
Csokoládéfóbia – xocolatophobia
A csokit utálni elég nagy hiba, de természetesen ezt is meg lehet érteni. Vannak, akik a színe, és vannak, akik az íze miatt viszolyognak tőle, de az sem ritka, aki az állagától borul ki. Vannak, akiket az 1 méter magas, húsvéti csokinyuszi vagy egy óriási csokoládémikulás traumatizált.
Nyershal-fóbia – ichtiopfobia
Nos, vannak olyanok is, akik sosem lesznek egy jó sushikészítő étterem célközönsége. Az ichtiofóbiában szenvedők ugyanis utálják a nyers halat, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy teljes mértékben kizárják az életükből, mint alapanyag vagy vitaminforrás. Ők előbb fognak megenni egy rakás vitaminkapszulát, mint egy finom szelet lazacot vagy kagylót. Mondjuk, kutatások szerint, hiába magas az omega-3 zsírsav tartalmuk és számítanak sovány fehérjének, még mindig a világ 20 legszennyezettebb élelmiszereinek egyikeként tartják számon a nyers változatot.
Fotó forrása: Getty Images