Így komposztálj otthon - Mit lehet és mit nem szabad a komposztba tenni?

Legtöbbször a konyhai hulladékok a kukában landolnak, pedig egy kis odafigyeléssel rengeteget tehetsz a környezetért, ráadásul még hasznosítani is tudod majd a házi komposztot.

Tudtad, hogy egy átlagos magyar állampolgár évente 365 kilogramm szemetet termel? A komposztálással azonban 30 százalékkal csökkentheted a háztartási hulladék mennyiségét. 

A komposzt amellett, hogy javítja a talaj állagát, a növények számára nélkülözhetetlen tápanyagokat is tartalmazza. Lényegében egy olyan humusz, amelyet nyugodtan felhasználhatsz, a szobanövényeid és a veteményesed is hálás lesz érte.

Többféleképpen is komposztálhatsz attól függően, hogy lakásban vagy kertes házban laksz. 

Komposztálás kertben

Válaszd ki a kert egy félárnyékos részét, lehetőleg olyat, ami nincs szem előtt, ahova bátran boríthatod a komposztnak szánt maradékot vagy zöldhulladékot. Ha csak látható helyen tudsz komposztálni, akkor szerezz be egy komposztládát, ebbe tedd a hulladékot.

A komposztláda/keret lényege, hogy alul nyitott, hogy a komposzt érintkezni tudjon a földdel, és legalább 1x1 méteres, hogy át lehessen keverni benne a hulladékot. A keret készülhet fából és műanyagból is, előbbi dekoratívabb megoldás, utóbbi viszont sokkal időtállóbb. 

Komposztálás lakásban

Ha nem rendelkezel kerttel, panelban laksz, de szeretnél komposztálni, akkor beltérre a gilisztakomposztálót ajánljuk, erről itt írtunk korábban. A gilisztakomposzt szagtalan, nem kell attól félni, hogy büdös lesz a lakásban, a giliszták pedig csendben végzik a dolgukat.

Ha mégis ódzkodnál a gilisztás megoldástól, akkor valamilyen természetes segédanyagra van szükséged, amely elindítja folyamatot a levegőtlen lakásban. A komposztáláshoz az egyenletes 20 fok az ideális, illetve be kell szerezned hozzá egy komposztládát is. Ennek a módszernek a pontos menetéről itt találsz információkat.

Mi mehet a komposztba?

• nyers konyhai hulladékok: zöldség-, gyümölcsmaradék, tojáshéj, kávé- és teazacc, régi fűszerek
• hervadt virág, elszáradt szobanövény, virágföld
• kis mennyiségben állati eredetű toll, szőr, szennyeződésmentes, tintától mentes papír (ezt, ha lehet, inkább a szelektívbe dobd), gyapjú-, pamut-, lenvászonmaradék (ha nem tartalmaznak olajat, festéket, más szintetikus anyagot), faforgács, forgácsalom, fűrészpor, fahamu, növényevő állatok ürüléke
• kerti hulladék: levágott fű, mag nélküli gyom, levél, ágak, gallyak, lepotyogott gyümölcs, széna, szalma, fűszernövény

Mi nem mehet a komposztba?

• olaj- és zsírmaradék
• szintetikus anyagok
• festék, lakk, viasz
• főtt ételmaradék, hús, csont - lebomlanak, de a kóbor állatok, rágcsálók és legyek miatt nem ajánlott kitenni ezeket, fertőzésveszélyes lehet
• beteg növények
• kezelt gyümölcsök héja
• húsevő háziállatokhoz tartozó alom
• nehézfémtartalmú anyagok - forgalmas utak mellől származó növények
• higiéniai hulladék
• veszélyes hulladék
• porzsák tartalma
• növényvédő szerek

Mi kell a komposztáláshoz?

Oxigén, nedvesség és levegő. Félárnyékos, levegős tárolóhelyre van szükség, ahol a vízelvezetés is biztosított, ezért is fontos például, hogy a láda alja nyitott legyen. Ha túl sok a víz a komposztban, vagy nem kap elég levegőt, elszaporodhatnak benne a baktériumok, rohadásnak indulhat. Akkor jó a komposzt nedvességtartalma, ha egy maréknyit összenyomsz, összetapad, de nem jön ki belőle víz. Ha túl száraznak ítéled meg a komposztot, érdemes néha meglocsolni.

Az is fontos, hogy a komposztban egyensúlyban legyen a zöld és a barna alapanyag, előbbi nitrogént, utóbbi szént tartalmaz. Akkor a legjobb, ha fele-fele arányban kerülnek ezek az anyagok a komposztba, a zöld gyorsabban, a barna lassabban bomlik le. A komposzt összességében annál gyorsabban bomlik le, minél kisebb darabokban van benne az alapanyag.

Hetente egyszer érdemes megkeverni a komposztot, hogy átjárja az oxigén, különben biogáz keletkezhet. Fontos, hogy legalsó réteget is átkeverd, használj hozzá egy lapátot vagy vasvillát.

Fotók: Getty Images