Az elfeledett melasz – Mi az, és miért jobb a cukornál?
Cikkek
Habkönnyű túrógombóc, ahogy a nagyi készítette: így nem fog szétesni főzés közben
Ropogós bőrű sült libacomb Márton-napra: így készítve lesz tökéletes
Ropogós
Laktató, serpenyős melegszendvics: sonka és sajt kerül a rétegek közé
Tartalmas lencseleves sok zöldséggel: pikáns és laktató
Így készül az ikonikus baszk sajttorta: szuper remegős és krémes
Kiadós, szaftos krumplipörkölt: ropogós kenyérrel és savanyúsággal kínáld
Ezért fontos a D-vitamin: hiánya fáradtságot és hangulatingadozást is okozhat
Az édességek kétségtelenül finomak, azonban gyakori fogyasztásuk komoly egészségügyi problémákhoz vezethet. Szerencsére számos alternatív édesítő áll a rendelkezésünkre, és ezek közül a melasz az egyik legízletesebb és tápanyagdúsabb.
A melasz évszázadokon keresztül az egyik legnépszerűbb édesítő volt Európában, hiszen sokkal olcsóbb és hozzáférhetőbb volt a finomított cukornál. Ez azonban az 1900-as évek elején megváltozott, amikor a fehér cukor ára lecsökkent, és mindmáig csupán kekszekhez vagy palacsintákhoz használják.
De mi is valójában a melasz?
A melasz a cukorgyártás mellékterméke, amely a cukor mellett értékes ásványi anyagokat és nyomelemeket is tartalmaz. A cukorgyártás a cukornád vagy cukorrépa levének a főzésével indul, a folyamat során pedig ebből a folyadékból válik ki a kikristályosodott cukor. A hátramaradt sűrű, barna szirup pedig nem más, mint a melasz.
A melaszt még további 2 alkalommal felfőzik, így a felesleges víz elpárolog – létrehozva egy még sűrűbb és sötétebb, karakteres, kesernyés ízű fekete melaszt (angolul blackstrap molasses). Mivel háromszor is felfőzték, a fekete a legtáplálóbb típus a melaszok között, így ezt válaszd, ha a cukrot egészségesebb édesítőre cserélnéd.
Miért jobb a cukornál?
A legtöbben egészségügyi előnyei miatt választják a fekete melaszt a cukor helyett. A finomított cukorhoz képest ugyanis jóval alacsonyabb a glikémiás indexe (mindössze 55), és vele ellentétben olyan vitaminokat és ásványi anyagokat is tartalmaz, mint a B6-vitamin, a vas, a kalcium, a magnézium vagy a kálium. Tulajdonképpen egy egységnyi fekete melasz több vasat tartalmaz, mint a tojás, és több kalciumot, mint a tej, emellett pedig 18 aminosav is megtalálható benne.
Segít megelőzni a vérszegénységet
Mivel nagyon magas a vastartalma (1 evőkanálnyi a napi szükséges mennyiség 20%-át biztosítja), a fekete melasz rendszeres és mértékletes fogyasztása segít megelőzni a vashiány okozta vérszegészséget. És bár a növényi vasat az emberi szervezet nem képes az állatihoz hasonló mértékben hasznosítani, a fekete melaszban található vas felszívódásának az aránya még így is 85%-os, ami nagyon magasnak mondható.
Segítség székrekedés esetén
A fekete melasz hatékony székletlazítónak is bizonyul, és természetes gyógyír lehet úgy felnőtteknél, mint a gyerekkori székrekedés esetén. A benne található poliszacharidok (egyfajta szénhidrát) ugyanis élelmi rostként működnek, és segítik a bélműködést. Naponta 1 ml fekete melasz testsúlykilogrammonkénti elfogyasztása már látványos javulást eredményezhet a székrekedés kezelésében. Ha pedig részletesebben is olvasnál a rostfogyasztás fontosságáról, akkor ezt a cikket ajánlom.
Antioxidánsokban gazdag
A legtöbb típusú melasz nagy mennyiségben tartalmaz antioxidánsokat, azaz olyan vegyületeket, amelyek védik a sejteket a szabad gyökökkel szemben. A melasz különösen gazdag polifenolokban: a szakemberek az antioxidánsoknak ezt a típusát társítják számos szívbetegség, a cukorbetegség, az elhízás vagy a rák megelőzéséhez vagy kialakulásának késleltetéséhez.
Jót tesz a csontoknak
A nem elegendő kalcium a csonttömeg csökkenését okozhatja, ami csontritkulást, gyenge és törékeny csontokat eredményezhet. Napi 1 evőkanál fekete melasszal fedezheted a kalciumszükségleted 10%-át, ezzel elősegítve az egészséges és erős csontokat.
A legtöbb jó tulajdonsága ellenére azonban a fekete melaszt is csak mértékkel fogyaszd, ha fogyókúrázol, és konzultálj róla az orvosoddal, ha inzulinrezisztenciád vagy cukorbetegséged van.
Fotók: Getty Images