Mindent a rettegett pálmaolajról – Lehet fenntartható a termesztése?

A pálmaolajjal kapcsolatos környezeti és etikai problémák nem új keletűek, azonban kellő odafigyeléssel te is támogathatod a fenntartható termesztést. Mutatjuk, mit tarts szem előtt egy termék vásárlásánál.

A pálmaolaj a növényi olajok egyik típusa, amelyet egy Afrikában őshonos pálmafa, az Elaeis Guineensis gyümölcséből préselnek. 

Talán nem él olyan ember a földön, aki még nem evett pálmaolajjal készült ételeket, hiszen gyakran használják sütéshez, vajhelyettesítőként, chipsekhez és más sós ropogtatnivalókhoz, de a szappan-, sampon-, sminktermékek gyártásának is egyik alapkelléke. Annak ellenére, hogy a legnagyobb mennyiségben felhasznált növényi olaj a világon, előállítása nem fenntartható hosszabb távon, hiszen komoly környezeti károkat okoz.

Miért annyira népszerű?

A pálmaolaj részben annak köszönheti népszerűségét, hogy költséghatékony a termesztése és a betakarítása. Emellett tartósítószerként is működik a hozzáadott ételekben, magas hőmérsékleten is stabil marad, és mivel gyakorlatilag ízetlen, szinte bármihez felhasználható. Széles körű elterjedése az 1970–80-as évekre tehető, amikor az élelmiszeripar felismerte a benne rejlő lehetőségeket: ma már az összes fogyasztási cikk felében megtalálható. 

A pálmaolaj környezeti hatásai

A világon mindössze néhány országban – főként Indonéziában és Malajziában – termesztik a föld pálmaolajának nagy részét, közel 85%-át, azonban Délkelet-Ázsia mellett Afrika és Latin-Amerika is érintettek. A pálmaolaj termesztésével kapcsolatos legjelentősebb problémaforrások a következők:

• erdőirtás: Ázsia több részén a pálmaolaj okozza az összes erdőirtás közel felét. Az ilyen mezőgazdasági célú fakivágás legkomolyabb veszélye, hogy a folyamat üvegházhatású gázkibocsátással jár, és veszélyezteti a biodiverzitást. 
• környezetszennyezés: minden mezőgazdasági termék, jelen esetben a pálmaolaj előállítása elkerülhetetlenül beszennyezi a közeli vízhálózatot és a talajt. Az erdőirtás emellett a légszennyezés egyik fő forrása is.
• biodiverzitás csökkenése: az erdőirtás és az élőhelyek megszűnése többek között rengeteg madárfaj, az elefánt-, az orángután- és a tigrispopulációk ijesztő mértékű csökkenését eredményezi.
• globális felmelegedés: a pálmaültetvények létesítéséhez szükséges tarvágások nagy mennyiségű üvegházhatású gázt szabadítanak fel, hozzájárulva a globális felmelegedés felgyorsításához.

Mindenképp kerülni kell a pálmaolajat?

Ez személyes döntés kérdése, azonban mielőtt a kosaradba teszel egy pálmaolajat tartalmazó terméket, vedd figyelembe a következőket:

• valószínűleg olyan területen termesztették, amelyet az őslakosoktól vettek el a megkérdezésük nélkül;
• nagy eséllyel embertelen körülmények között, töredékfizetésért dolgoztattak közben munkásokat;
• olyan országból származik, ahol a gyerekmunkát máig nem tiltja törvény, így valószínűleg gyerekek is dolgoztak rajta.

Ha azonban úgy döntesz, hogy száműzöd az életedből, akkor a termékek összetevőlistáján a pálmaolaj mellett a következő megnevezéseket is keresd: palmate, palmitate, sodium laureth sulfate (gyakran tartalmaz pálmaolajat), sodium lauryl sulfate (gyakran tartalmaz pálmaolajat), glyceryl stearate, stearic acid, növényi olaj (gyakran tartalmaz pálmaolajat). Ha pedig felelős gazdálkodásból származó pálmaolajat vennél, akkor a termékek csomagolásán keresd az azt bizonyító jelzéseket.

Származhat felelős gazdálkodásból?

Sajnálatos módon a fenti riasztó érvek ellenére sem megoldható a pálmaolaj-termesztés visszaszorítása. Ennek oka, hogy más növények, amelyekből olaj préselhető, még több természeti erőforrást használnának fel, és kevesebb termést biztosítanának, mint az olajpálma. Ha a pálmaolajat etikusan és fenntarthatóan állítanák elő, a fogyasztása sok előnnyel járna. Amellett, hogy jó minőségű étolaj, tisztálkodószerek és üzemanyag előállítására is felhasználható. Afrikában ráadásul az emberek évezredek óta használják a konyhában, problémák nélkül.

A pálmaolaj ugyanis rossz hírével ellentétben nem egy egészségtelen fajta, antioxidánsokat, A- és E-vitamint is tartalmaz, a hidegen sajtolt fajtája, a vörös pálmaolaj pedig még annál is tápanyagdúsabb. A szójamoratóriumhoz hasonlóan sok ország kormánya meghozta már a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az olajpálma termesztése közelebb kerüljön a fenntarthatósághoz, és a lehető legkisebb mértékűre csökkenjen a környezeti hatása.

Ezek közül a legfontosabbak a következők:

• az erdőirtások tilalma: ennek része a tarvágások korlátozása, nemzeti parkok létrehozása, az esőerdők és a kritikus ökoszisztémák védelme;
• szigorúbb kereskedelmi törvények: az országok dönthetnek úgy, hogy kizárólag fenntartható módon termesztett pálmaolajat és pálmaolajtermékeket importálnak;
• földhasználati korlátozások: a kormányok előírhatják, hogy milyen területeken létesíthetnek pálmaültetvényeket.

Fotók: Getty Images