Tények és tévhitek a virsliről – Miből áll össze pontosan?

Mit nevezhetünk virslinek? Mi a különbség a frankfurti és a bécsi között? Ezekre és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ az alábbi cikkben.

A cikk létrejöttét a PICK támogatta.

A virslit ma már szigorú előírások alapján gyártják, meg van szabva a minimum-hústartalom és az MSM mennyisége is, és a megbízható gyártók is minőségi termékeket készítenek. De mi is pontosan az az MSM? Miből tevődik össze a virsli? Egyáltalán ki és hol készítette először? Ezeknek a kérdéseknek jártunk utána az alábbi cikkben. 

Az alábbiakban általános tudnivalókat gyűjtöttünk össze, de sok múlik a gyártón is: mindig érdemes megnézni a termék címkéjét, hiszen ezen kötelező feltüntetni az összetevőket, mint a hús és egyéb adalékanyagok. Ma már nagyon jó ár-érték arányban kapni magas hústartalmú, minőségi, finom virsliket, amelyeket bátran beépíthetsz az étrendedbe. Ha valamilyen ételérzékenységed van, akkor pedig a glutén- és laktózmentes opciókat érdemes keresni. 

A virsli őse

A mai virsli őse a frankfurti virsli, amelyet a 13. században készítettek először. A német céhszabályzat nem engedte, hogy többféle húst egyazon helyen dolgozzanak fel, így az eredeti frankfurti csak pépesített sertéshúsból, zsiradékból állt, amit különböző fűszerekkel keverve juhbélbe töltöttek. 

Mi a különbség? Frankfurti vagy bécsi virsli?

A bécsi virslit először 1805-ben, Bécsben készítette el Johann Georg Lahner hentes, aki Frankfurtból érkezett az osztrák fővárosba. Mivel az osztrákokat nem kötötte céhszabályzat, Johann kétféle húst, marhát és disznót kevert össze a virslihez. Ezt a masszát aztán fűszerezte, majd vízzel tette krémesebbé, és juhbélbe töltötte, végül megfüstölte. Ez a virsli lett a „bécsi frankfurti”. A kétféle húsból álló virslinek hamar híre ment, és I. Ferenc császár kedvence lett.

Ma a közbeszédben gyakran felcserélik a két fajtát, de hivatalosan a frankfurti virsli csak sertésből, míg a bécsi vegyesen, sertésből és marhából készül.

Mit nevezhetünk virslinek?

„A virsli legfeljebb 26 mm átmérőjű, természetes vagy műbélbe töltött húspépet tartalmazó, főzéssel hőkezelt, füstöletlen, füstölt vagy füstízesítésű homogén metszéslapú termék” – olvasható a Nébih aloldala, a Szupermenta oldalán. A legújabb szabályozás szerint a virsli hústartalma minimum 51%, a csontokról mechanikusan lefejtett hús maximum 10% lehet. 

Ha a hústartalom nem éri el a minimumot, vagy az MSM meghaladja a 10%-ot, a terméket nem lehet virslinek hívni, csak rúd, pálca stb. néven szerepelhet a boltok polcain.

Nem kell tartani az MSM-től?

Az MSM, vagyis a mechanikusan lefejtett hús a csontokon maradt húst, zsírt és kötőszövetet, esetleg ízületet, inakat, csonthártyát jelenti, amely emberi fogyasztásra teljesen alkalmas, viszont élelmiszer-jelölés szempontjából nem számítható bele a hústartalomba. Ezzel a módszerrel a késsel már nem eltávolítható, de használható húsrészeket mentik meg, hasznosítják. Ezt általában olyan húskészítményekhez használják fel, mint a virsli, párizsi, mirelit fasírt, nuggets. A késztermék maximum 10%-ban tartalmazhat MSM-et.

A virsli összetétele

Mint már fentebb említettem, a virsli hústartalma minimum 51%, a mechanikusan lefejtett hús pedig maximum 10% lehet. De mi a többi összetevő? Legtöbbször víz (jég), fűszerek, szójafehérje, stabilizátor, keményítő, aroma, antioxidáns, tartósítószer, színezék, esetleg cukor, savanyúságot szabályozó anyag. A virsli összetétele természetesen a gyártótól és a terméktől is függ, érdemes megbízhatót és hitelest választani. Az összetevők fel vannak tüntetve a csomagoláson, vásárlásnál érdemes őket leellenőrizni.

Ehető a műbél?

Bár a hagyományos frankfurti virsli sertéshúsból készül, ma már mindenfélét kapni a marhától a pulykáig, akár vegyesen is. Eredetileg a húsmasszát juhbélbe töltötték, de mivel ez viszonylag drága (és sokakban nemtetszést vált ki), ma már népszerűbb a műbél, amelyet főzés után le kell szedni a virsliről. Létezik azonban természetes, ehető műbél is, amelyet pl. kollagénből készítenek, de ma már egyre többen árulják borítás nélkül a virslit. Fogyasztói kutatások alapján egyébként a gyerekek jobban kedvelik a kisebb formátumú, bél nélküli vagy hámozott virslit.

Mitől roppanós a virsli?

Tévhit, hogy a béltől roppanós a virsli, valójában ez a hús- és a zsírtartalommal van összefüggésben. A minimális hústartalmú, szójával felhúzott készítmények inkább puhák és mállanak, míg a magasabb hús- és zsírtartalmúak bél nélkül is roppannak.

A virsli egészségtelen?

Mivel a virsli víz- és fehérjetartalma magas, a zsírtartalma pedig közepes, egészséges, kiegyensúlyozott étrendbe, akár diétába is beilleszthető. A sótartalmát azonban érdemes ellenőrizni a csomagoláson írtakon, ha nagyon magas, a szívbetegségekkel vagy magas koleszterinnel küzdők kerüljék a fogyasztását. Ha diétába illesztenéd be, készíts belőle frankfurti levest, lecsót, töltött tojást, salátát, töltött cukkinit.

Főzni vagy melegíteni?

Mivel a virslit hőkezelik a gyártás során, elég csak megmelegíteni, ezért van az, hogy a forró (nem lobogó) vízbe téve, 2-3 perc után már fogyasztható is. Nincs szó semmilyen baciról vagy kórokozóról sem, mint a nyers húsok esetében, bátran dolgozhatsz vele.

Fotók: Getty Images