30 perces nagyon csokis keksz, ami biztos, hogy nem jut el a sütisdobozig
Cikkek
Habkönnyű túrógombóc, ahogy a nagyi készítette: így nem fog szétesni főzés közben
Ropogós bőrű sült libacomb Márton-napra: így készítve lesz tökéletes
Ropogós
Laktató, serpenyős melegszendvics: sonka és sajt kerül a rétegek közé
Tartalmas lencseleves sok zöldséggel: pikáns és laktató
Így készül az ikonikus baszk sajttorta: szuper remegős és krémes
Kiadós, szaftos krumplipörkölt: ropogós kenyérrel és savanyúsággal kínáld
Ezért fontos a D-vitamin: hiánya fáradtságot és hangulatingadozást is okozhat
A csokidarabkás keksz az egyik kedvenc édességem. Már gyerekkoromban is a Sütiszörnyért rajongtam a Szezám utcából, mert át tudtam érezni azt az állatias ösztönt, amivel vadul rávetette magát a kerek kekszecskékre, és hörögve, röfögve falta be az összeset, morzsahegyet szórva maga után, amerre csak járt.
Őszintén, egy hosszú nap után szerintem nincs jobb annál, mint levágni magunkat a kanapéra, és frissen sült csokis kekszeket majszolgatni, lehetőleg egy jó nagy bögre hideg tej társaságában. Egyébként sokan sokféleképpen szeretik a csokis kekszet. Vannak, akik dióval, vagy mogyoróval turbózzák fel, vannak, akik kakaóporral ízesítik még tovább a tésztát. Vannak, akik ropogósan szeretik, vannak, akik omlósan, sőt, olyanok is, akik már nyersen felfalják a tésztáját.
Amikor kicsi voltam, én is imádtam csenni belőle, de a nagymamám mindig azt mondta, hogy nem ehetek sokat, mert elrontom vele a gyomromat. Ehhez képest Amerikában sorra nyílnak olyan cukrászdák, ahol csak és kizárólag nyers sütitésztát szolgálnak fel. Tölcsérben, gombócként, fagylalt helyett. Azért jó, ha tudod mama, most kicsit átverve érzem magam.
Megmutatom nektek a kedvenc receptemet, ami egészen biztos, hogy nem okoz majd csalódást. Igen sokszor megsütöttem. Nálunk a sütőig azért rendszerint eljut, de a sütisdobozig soha.
Csokidarabkás keksz
Hozzávalók 3 adaghoz
- 150 gramm vaj/margarin
- 80 gramm barna cukor
- 80 gramm kristálycukor
- 1 zacskó vaníliás cukor
- 1 darab tojás
- 225 gramm liszt
- 1 teáskanál sütőpor
- 1 csipet só
- 200 gramm Csokidarabka
Elkészítés:
1. Melegítsd elő a sütőt 190 fokra. (Ha légkeveréses a sütőd, akkor elég 170-re, ha pedig olyan régimódi a gázsütőd, mint nekem, akkor az 5-ös fokozat a tökéletes.) Két tepsit bélelj ki sütőpapírral, majd tedd félre őket, amíg kész nem lesz a massza.
2. A puha vajat/margarint keverd össze alaposan a kristálycukorral, a barnacukorral, a sóval és a vaníliás cukorral, amíg krémes elegyet nem kapsz. Ezután üsd bele a tojást, és azt is keverd hozzá.
3. Add hozzá a lisztet, a sütőport és elegyítsd a nedves hozzávalókkal.
4. Most jön a legjobb rész: szórd meg alaposan csokidarabkákkal. Ha a boltban nem kapsz kész csoki chipeket, akkor nyugodtan oldd meg házilag: 200 grammnyi táblás csokit vágj fel apró darabokra, és azt tedd a tésztába.
5. Egy teáskanállal szedj ki kis gombóckákat a sütőpapírral kibélelt tepsire. Nem kell túl szépnek lennie, úgyis elterül a sütőben, viszont éppen ezért hagyjunk a sütihalmok között elég nagy távolságot, nehogy összeolvadjanak. Persze úgyis megennénk, de mégiscsak szebb, ha kis kerek kekszecskék mosolyognak vissza ránk a tányérról.
6. Nagyjából 10 perc után nézzünk rájuk. A szélének kicsit pirultnak kell lennie, a közepének pedig érintésre még puhának.
7. Vegyük ki őket a sütőből, majd egy picikét hagyjuk hűlni őket, mielőtt mind megesszük.