Itt az idő, főzzél bakonyi sertésbordát!
Szalonnával még finomabb
Cikkek
Habkönnyű túrógombóc, ahogy a nagyi készítette: így nem fog szétesni főzés közben
Ropogós bőrű sült libacomb Márton-napra: így készítve lesz tökéletes
Ropogós
Laktató, serpenyős melegszendvics: sonka és sajt kerül a rétegek közé
Tartalmas lencseleves sok zöldséggel: pikáns és laktató
Így készül az ikonikus baszk sajttorta: szuper remegős és krémes
Kiadós, szaftos krumplipörkölt: ropogós kenyérrel és savanyúsággal kínáld
Ezért fontos a D-vitamin: hiánya fáradtságot és hangulatingadozást is okozhat
Egyszer, amikor a bakonyi barátainknál voltam, szinte kultúrsokként ért a felismerés, hogy nem tudják, hogy mi az a bakonyi sertésborda. Úristen, hogy lehet így élni? Aztán kiderült, hogy mégis tudják, csak ők nem bakonyinak nevezik, hanem egyszerűen gombás húsnak.
Ami egyébként tök logikus, mert ezzel az erővel minden kajájuk elé odatehetnék, mintegy állandó, toposzi jelzőként, hogy bakonyi, de hát erre semmi szükség, én se mondogatom minden kajálásnál, hogy itt egy ceglédi ebéd. Szóval, lényeg, hogy én világosítottam fel őket, hogy a bakonyi jelző a köznyelvben azt jelenti, hogy az ételben gomba van, méghozzá nem valami gagyi, termesztett, hanem jóféle erdei. Valami tinóruféle. Vagy rókagomba, vagy pereszke, vagy sorolhatnám még a Bakony csodáit. Minden ágon egy mérő makk, ha értitek, mire gondolok.
Habár az évnek ebben a szakában már egészen jók az esélyeink, azért, lássuk be, továbbra sem egészen magától értetődő, hogy friss erdei gombához jutunk a szupermarket hűtőpolcairól, vagy a sarki zöldségesnél. Egyezzünk ki döntetlenben: jó lesz a csiperke is, vagy bármi, ami van, bizonyos határokon belül.
A bakonyi sertésbordának természetes körete a tészta, vagy a nokedli, utóbbi akkor, ha sok időnk van, előbbi meg akkor, ha menet közben elfogyott. Mármint az időnk. A spagetti egyáltalán nem irányadó, nyugodtan használj valami öblösebb fajtát, amiben megáll a gomba és a szósz.
Bakonyi sertésborda
Hozzávalók 4 adaghoz
- 8 szelet csontozott karaj
- 4 evőkanál olaj / zsír / vaj
- 3 evőkanál liszt
- 2 darab füstölt szalonna tenyérnyi
- 40 dekagramm gomba (lehetőleg erdei)
- 1 darab paradicsom
- 1 darab paprika
- 1 fej hagyma
- 1 gerezd fokhagyma
- 1 teáskanál pirospaprika
- 2 deciliter A habaráshoz tejföl
- 1 evőkanál liszt
- ízlés szerint só&bors
Elkészítés:
Először megtisztítjuk a gombát. Ha nem muszáj, nem mossuk, mert megszívja magát vízzel, és elmegy az íze, hanem csak konyharuhával megtörölgetjük, vagy ecsettel lepöcköljük róla a földet, hangyát, miegymást.
Ezután előkészítjük a zöldségeket: a hagymát apróra vágjuk, a paradicsomot és a paprikát feldaraboljuk, ahogy a gombát is.
Most előkészítjük a húst. Sózzuk, majd mindkét oldalát lisztbe forgatjuk. Közben már melegítjük is az olajat, majd amikor elég forró, a szeletek mindkét oldalát pirosra sütjük. Félre tesszük.
A visszamaradt zsiradékra rádobjuk a szalonna darabokat, megdinszteljük a hagymát, hozzáadjuk a fokhagymát, a paradicsomot és a paprikát, a gombát, megszórjuk pirospaprikával, jól elkeverjük, majd felöntjük egy deciliter vízzel.
Visszatesszük az edénybe a hússzeleteket, és lefedve főzzük még 30 percig.
A végén behabarjuk: a tejfölhöz lisztet adunk, majd hőkiegyenlítéssel belecsorgatjuk az ételbe, jól elkeverjük. Egyet rottyan, és kész.
Nokedlivel vagy tésztával tálaljuk.
Fotó: Shutterstock