Hogyan böjtölnek a világban? Van, aki vallási, van, aki fogyókúrás céllal csinálja

böjt cover
Legolvasottabb cikkek
Friss és ropogós

A zsidó vallás legnagyobb és legszentebb ünnepe az engesztelés napja, vagyis a Jom Kippur, ami a megtérésre szólítja a híveket, méghozzá 25 órás böjtön keresztül.

A böjtölés, amellett, hogy manapság divatossá is vált, vallási hagyományokon alapul, gyakorlatilag az összes vallásban megjelenik. Nemcsak az evéstől-ivástól tartózkodik a böjtölő, hanem bizonyos tevékenységektől is. Semmiképpen nem csinálhat semmit, amiben örömét leli, hiszen a böjt egyfajta önsanyargatást is jelent. 

Az étkezésben lehet részleges vagy teljes megvonást tartani, vagyis csak bizonyos fajta ételektől és italoktól tartózkodni, vagy teljesen megvonni minden táplálékot. Teljes megvonáskor csak a víz fogyasztása megengedett. A böjt célja, hogy a test és a lélek megtisztuljon. 

A böjt időtartama változó lehet, az egy naptól akár több hónapon át tarthat, mint a Ramadán, az iszlám vallás legfontosabb böjtje. Rövidebb ideig böjtölni egészségügyi szempontból is szoktak. Az angol nyelvben a reggeli, vagyis a breakfast szó a böjt megtörésére utal. 

Böjt egészségügyi okokból

Sokan egészségügyi vagy esztétikai okból böjtölnek, a testüket kívánják így megtisztítani. A böjt leginkább drasztikus módja a teljes táplálékmegvonás, amikor csak a folyadékfogyasztás megengedett. Ezt nem szabad napokig csinálni, a testtől nem szabad megvonni a tápanyagokat. A mostanában legnépszerűbb diéta, az időszakos böjt, ahol csak a nap bizonyos szakában kell koplalni. Erről a böjtről részletesen itt olvashatsz. Ezektől a módszerektől nemcsak tisztulás, hanem súlyvesztés is várható, ami sokszor ezeknek a böjtöknek az igazi célja. 

böjt1 belső

Böjt a vallásban

A kereszténységben, a zsidó vallásban és az iszlámban is fontos szerepe van a böjtnek, a böjti időszaknak. Jézus 40 napot töltött a sivatagban, Mózes böjtölt, mielőtt átvette a Tórát, és Mohamed próféta is megvont mindent magától, mielőtt kinyilatkoztatta a Koránt. Az indíttatás hasonló, de a megvalósítás azért eltér a vallásokban. 

Böjt a keresztény vallásban

A keresztények számára a böjti időszak hamvazószerda után kezdődik és negyven napig tart. A keresztények ebben a bűnbánati időszakban Jézus Krisztus feltámadásának, a Húsvétnak a megünneplésére készülnek a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével. A böjt a Szentírásban soha sem öncélú, hanem mindig a bűnbánat, a gyász vagy az Istenhez forduló kérés, vagy pedig a nemzeti tragédiákra való emlékezés kísérőjeként jelenik meg - tudtuk meg a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtószolgálatától.

A negyvennapos böjt a IV. századra vált általánossá a keresztény világban. A vasárnapot az Egyház nem tekinti böjti napnak, így a VII. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt, tehát hamvazószerdától húsvétvasárnapig a böjti napok száma éppen negyvenet tesz ki. A XI. századig a böjt olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit sem ettek; húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak.

keresztény böjt belső

A katolikus egyház napjainkban már enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti hívek lehetőleg csak egyszer étkezzenek és még kétszer vehetnek magukhoz élelmet (hazánkban ez a szabály abban a formában honosodott meg, hogy csak háromszor lehet étkezniük és egyszer jóllakniuk). E két napon és a nagyböjt többi péntekjén 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az Egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst. A görögkatolikus egyházban hamvazószerda előtti hétfőn megkezdődik a nagyböjti időszak.

Fontos, hogy a húsételtől való tartózkodás önmagában nem tekinthető böjti cselekménynek. A hús fogyasztása az ókori/középkori ember számára sokszor ritka, ünnepi alkalomnak számított, vagyis az erről való lemondás az adott kultúrában valóban a bánat és az önmegtagadás alkalmas kifejezőeszközének bizonyult. A nagyböjt nemcsak a hústól, hanem a dohányzástól, az édességtől, a szórakozástól való tartózkodás is lehet. A böjt célja, hogy a hívek közelebb kerüljenek Istenhez. 

Böjt a zsidó vallásban

A zsidó vallásban a két legfontosabb és legszentebb böjtnap a Tisá BeÁv, az Áv hónap 9-i böjt, amikor az Első Jeruzsálemi Templom i. e. 586-ban történt lerombolására és a Második Templom i. sz. 70-ben való megsemmisülésére emlékeznek. Ezen a napon nemcsak erről, hanem Izrael történetének olyan eseményeiről emlékeznek meg, amelyek tragédiával végződtek. Tisha BeÁv teljes böjtnap, vagyis napnyugtától a következő nap estig enni sem szabad. 

Jom kippur belső

A másik szent böjtnap a Jom Kippur, vagyis az engesztelés napja, amely a zsidó újév, a Rosh Hashana után 10 nappal köszönt be. A hagyomány szerint ekkor pecsételik le azt az ítéletet, amit a zsinagógai újév napján hozott az Örökkévaló. A böjt előtti étkezés az úgynevezett elválasztó lakoma, nem érdemes túl nehéz, zsíros vagy sós ételeket fogyasztani ilyenkor. A böjt előtti napokban érdemes több folyadékot fogyasztani. A böjt lezárásaként kreplachot, vagyis darált hússal töltött tésztaháromszögeket készítenek, amelyeket levesben főznek ki. 

Böjt az iszlámban

Az iszlám vallás számára a böjti hónap, a Ramadán, amikor a hívő muzulmánok hajnalhasadástól napnyugtáig nem ehetnek, nem ihatnak, nem élhetnek szexuális életet, nem dohányozhatnak és még csak a hangjukat sem emelhetik fel. A gyerekekre, a betegekre, az idősekre és a messzire utazókra nem vonatkozik a tiltás. 

ételek ramadánra belső

Ramadán hónapja a muzulmán holdnaptár szerinti kilencedik hónapban van, minden évben 10-11 nappal csúszik korábbra - magyarázta Káldos János szociológus. Amikor a böjti időszak nyárra esik hosszabb, amikor télre, akkor rövidebb. A böjtöt általában tejjel és datolyával törik meg, amit ima követ, majd a vacsora következik, amit általában családi vagy közösségi körben költenek el.

A Ramadánt, mint családi eseményt, azok is ünneplik az iszlám kultúrájú területeken, akik a vallást nem igazán gyakorolják, ilyenkor a közös ünneplés egy családi, közösségi eseménnyé, egyfajta népszokássá szelídül. A böjtöt követő étkezés nem különbözik más - természetesen a vallási előírásokat követő - étkezésektől, de miután késő estébe nyúlik, érdemes könnyedebb fogásokat választani, hogy ne viselje meg a szervezetet.  A böjti hónapot háromnapos lakoma zárja le.

Fotó: Getty Images

Szólj hozzá! ( komment)

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a szerkesztőséghez. Részletek az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ezt is szeretjük