Ma van pészah első napja: a széderesti vacsorán minden ételnek jelentése van
Cikkek
Birsalmasajt, ahogy a nagyid is csinálta – Kezdőként se fogod elrontani
Krémes, fahéjas sütőtöklekvár: szinte semmi munkával készül
Ropogós
30 perces milánói csirke: parmezán sajt kerül a bundába
5 perces mézes-mustáros öntet: salátákhoz tökéletes
Mézzel és fahéjjal sült birsalma: krémes lesz a sütőben
Készítsd el a britek híres Yorkshire pudingját: alig valamiből készül
Rumos-gesztenyés palacsinta: a selymes krém mindent visz
A pészah a zsidó húsvét, vagyis a kovásztalan kenyér ünnepe, amikor a zsidó nép az egyiptomi rabszolgaságból való kimenekülést ünnepli 8 napon át, melynek első estéje a szédereste.
A pészah a zsidóság egyik legnagyobb ünnepe, hiszen a szabadságot, a rabszolgasorsból való megszabadulást ünnepli. 8 napig tart, a kovásztalan kenyér ünnepének is nevezik, mert ez alatt az idő alatt semmilyen kovásszal készült ételt vagyis kenyeret, süteményeket és sört sem szabad fogyasztani, sőt a lakásból is el kell távolítani minden élesztőt vagy ehhez hasonló adalékanyagot tartalmazó élelmiszert.
Az ünnep előtt már egy-két héttel elkezdődik a nagytakarítás, hogy biztosan ne maradjon egy morzsa sem. Szokás, hogy a megmaradt kovászos ételeket a zsidók jelképes összegért eladják a keresztényeknek.
A kenyér helyett 8 napig a kovásztalan kenyér, a macesz (más néven pászka) kerül az asztalra, sütéshez pedig az ebből készült lisztet használják. A zsidóknak gyorsan kellett elhagyniuk Egyiptomot, ezért nem volt arra idő, hogy megkeljen a kenyér az útra. Az ünnep során külön, úgynevezett pészahi edényeket szabad csak használni. Ezeket az edényeket csak ezen a 8 napon veszik elő.
A pészah előestéje a szédereste, amely családi ünnep, amelynek során a családfő elmeséli az egyiptomi rabszolgaságból való kiszabadulás történetét, valamint egy hosszabb és meghatározott rend szerint folyó vacsorát is elfogyasztanak. Az estén a Hagadából, az egyiptomi kivonulásra emlékező könyvéből elmesélik a kivonulás történetét – főleg a gyerekekre fókuszálva. A pészah mindig emlékezteti a zsidóságot arra, hogy az örökkévaló kiszabadította őket a rabszolgaságból.
Szédertál
A szédereste a pészah első estéje. Az este vezetett, meghatározott rend szerint zajlik, a fogások között mesélik el a kivonulás történetét. A széder legfontosabb kelléke a szédertál, amelyre az este jelképeit teszik. A tálon található 3 darab macesz, amely a zsidó nép 3 rétegét szimbolizálja. A tálra kerül egy darab keménytojás, szinte szénné égetett csirkenyak, amely a Szentély idejéből az áldozatra emlékeztet, főtt krumpli vagy retek (kárpász), keserű gyökér, egy salátalevél és reszelt torma, illetve a reszelt almából, darált dióból és borból gyúrt keverék, úgynevezett malter. A szédertál mellett egy tálkában sós víz is van, amely a könnyeket jelképezi.
A szédereste
A szédereste, mint minden zsidó ünnep, gyertyagyújtással és kiddussal, áldással kezdődik. Szokás egy darab maceszt is félretenni, illetve elrejteni, amelyet a gyerekeknek kell megtalálniuk az este végén. Ezt az úgynevezett afikománt a vacsora befejezéseként fogyasztják el. Az afikomán az áldozati bárány helyettesítésére szolgál, hiszen a jeruzsálemi Szentély lerombolása óta nem áldoznak.
A széder kötelező eleme 4 pohár bor elfogyasztása. Ezen az estén minden pohár bort kissé bal oldalra dőlve kell meginni, mert ezen az estén a zsidók királyokként és nem szolgaként étkezhetnek. A borra is áldást kell mondani az elfogyasztása előtt. Az este meghatározott rendben zajlik, kézmosással kezdődik, sós vízbe mártva megeszik a krumplit, majd a szédertálon lévő három macesz közül a középsőt kettétörik, az egyiket visszateszik, a másikat elrejtik, ez lesz a már említett afikomán.
A széder legfontosabb történése a kiszabadulás elmesélése, a Hagada felolvasása és a szédertálon lévő szimbólumok egyenkénti magyarázata. A történet mesélése közben fogyasztják el a viszonylag egyszerű, általában sült húsból és krumpliból álló vacsorát is.
Fotó: Getty Images