Tényleg gluténmentes, amire rá van írva? Meglepően sokszor nem

Ja, bocs, aszittem

A boltban egyre több terméken látjuk, a kávézók, vendéglők, cukrászdák egyre több ételnél jelölik, hogy nem tartalmaz glutént. Ez jó hír (lenne) az arra érzékenyeknek, ha nem lenne a kiírások meglepően nagy része téves.

A problémát először egy amerikai civil szervezet hozta napvilágra, amikor elkezdték fogyasztói bejelentéseket követően vizsgálni, hogyan készülhetett búzából a gluténmentes kuszkusz, tényleg tönkölyliszt van-e a gluténmentes kekszben, vagy miért kínálnak így olyan ételt, amelyik gluténtartalmú szójaszósz vagy épp árpamaláta használatával készült.

Az ok: tájékozatlanság. A gyártók, forgalmazók, vendéglátósok egyszerűen nem végzik el a házi feladatukat, és nem képezik magukat megfelelő mértékben, hogy valóban megértsék, mikor gluténmentes egy termék. Ők a döbbenetes mértékben növekvő igényeket szeretnék kiszolgálni, és mivel az adatok szerint a gluténmentesen étkezők 92 százaléka valójában egyáltalán nem érzékeny erre az anyagra, náluk persze a félretájékoztatás sem okoz problémát. 

A gond csak az, hogy nem mindenkinek mindegy. A cöliákia (magyarul lisztérzékenységnek szoktuk nevezni) egy örökletes autoimmun betegség, az ebben szenvedők sosem ehetnek glutént, viszont gluténmentes diéta tartása mellett teljesen tünetmentesek tudnak maradni. Viszont számukra egy gluténtartalmú étkezés komoly következménnyel is járhat.  A gluténre "csupán" érzékenyek esetében a tünetek enyhébbek, ám nagyon kellemetlenek: hasi fájdalom, hasmenés, puffadás, hányinger, ködös gondolkodás, esetleg ízületi fájdalmak.

Mire szabad ráírni, hogy gluténmentes?

Elég sok mindenre, és két éve megszűnt a gyártók bejelentési kötelezettsége is, vagyis, aki úgy gondolja, hogy ő gluténmentes dolgot gyárt, az rá is írhatja ezt a termékre. A jogszabályok természetesen tartalmaznak egzakt kereteket: gluténmentes az a termék, amelynek egy kilójában legfeljebb 20 milligramm glutén van.

Ez nagyon kevés, számos ételben azért ilyen alacsony, mert úgy kezelik a gabonát, hogy a glutén teljesen szétbomlik benne. A kutatások szerint az így szétbombázott glutén tényleg nem váltott ki tüneteket a valódi gluténérzékenyeknél sem. A probléma csak az, hogy a jelölést igen sokszor használják olyankor is amikor pedig nem kéne, és amikor a mérhető gluténtartalom akár százszorosa, ezerszerese az előírtnak. 

Az élelmiszeripar másik Achilles-sarka a zab. A zab gluténmentes növény, fogyasztása elvileg biztonságos - lenne, ha a mezőn, a szüretelés, feldolgozás vagy a gyártás során nem találkozhatna búzával, árpával vagy rozzsal, ami általában nem garantálható, ezért valódi érzékenység esetén a zab fogyasztása is veszélyes lehet.

Mindazonáltal, a boltokban kapható gluténmentesen jelölt termékek döntően nagy része biztonságos, a kávézókban, éttermekben sokkal gyakrabban találkozni csapdákkal. Ezt megerősítette egy valódi lisztérzékeny barátom, akinek már számtalan kellemetlen élménye volt a felszolgáló által gluténmentesnek mondott ételekkel.

"Legtöbbször szerintem tájékozatlanság miatt van, egyszerűen annyi van a fejében, hogy nincs benne liszt, akkor az gluténmentes, és nem gondolja tovább. A gluténmentes most divatos is, mindenki örül, ha van olyan a kínálatában, amire ezt ráírhatja. Néha meg az is előfordul talán, hogy unják már a pincérek ezt a rengeteg ugye nincs benne glutén, laktóz, fehér cukor, telített zsír, pálmaolaj, állati eredetű termék stb kérést, és meg vannak róla győződve, hogy akik ilyesmit kérnek, úgyis csak divatdiétázó majmok, akik megesznek bármit." - fogalmazott Csaba.