Így használd az egyes rizsfajtákat 5. rész: hosszú szemű rizs
Cikkek
Habkönnyű túrógombóc, ahogy a nagyi készítette: így nem fog szétesni főzés közben
Ropogós bőrű sült libacomb Márton-napra: így készítve lesz tökéletes
Ropogós
Mennyei kókuszkrém házilag: tejszínhab helyett is működik
Álompuha krumplinudli gombás szósszal: serpenyőben pirul aranybarnára
Ellenállhatatlan narancsos pöfetegkeksz: egyszerűen készül a finomság
Omlós rántott hús tojás nélkül: kefires pác teszi izgalmassá
Csábító csokis-narancsos torta: pihe-puha piskótából készül
A hosszú szemű rizs világszerte az egyik legnépszerűbb fajta, azonban sajnos nem a legegészségesebb választás. A rizsekről szóló cikksorozatunk ötödik részében róla és az egészségesebb alternatívákról olvashatsz.
Az egyszerű fehér hosszú szemű rizs nem tartozik a legegészségesebbek közé, hiszen a hosszas feldolgozási folyamat során a legtöbb értékes részét (héj, korpa, csíra) eltávolítják a szemeknek.
Az így létrehozott végtermék jóval kevesebb rostot, fehérjét, antioxidánsokat, vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, mint például a barna rizs, és jóllakni is nehezebb vele. Emellett a vércukorszintre is negatív hatással van, így akkor is érdemes mértékkel fogyasztani, ha nincsen semmiféle egészségügyi problémád. A fehér rizs népszerűségét természetesen elősegíti kellemes íze, könnyű elkészíthetősége és alacsonyabb ára – meg persze a szokások, azonban érdemes szétnézni a boltok polcain, mert rengeteg egészségesebb alternatíva közül válogathatsz.
A barna rizs például egyike ezeknek az opcióknak, hiszen teljes értékű gabonának számít. Ezt a fajtát mindössze a külső héjától szabadítják meg, a fehér rizzsel ellentétben tartalmazza a korparéteget és a csírát is. A barna rizs héja tele van olyan antioxidánsokkal, mint a quercetin, az apigenin vagy a luteolin, amelyek betegségmegőrző tulajdonságaikról ismertek.
A fehér rizshez képest közel ugyanannyi szénhidrátot és kalóriát tartalmaz, azonban háromszoros a rostmennyisége és fehérjében is gazdagabb. Ezek pedig hozzájárulnak a teltségérzet kialakulásához és a normál testsúly fenntartásához. Más egészséges fajta az antioxidánsokban gazdag fekete rizs, a fehérjedús vadrizs, de ha ragaszkodsz a fehér változathoz, akkor a basmati a neked való.
Mihez használd?
Univerzális jellege miatt a fehér rizs kiváló az egyszerű köretekhez, szószos ételek mellé, piláfhoz vagy rizses salátákhoz.
Mire nem alkalmas?
Mivel egy kevésbé ragacsos fajta, nem alkalmas az olyan ételek elkészítéséhez, amelyekhez puha, ragacsos, szétfőzhető rizs szükséges. Így például a kása, a puding, a sushi, a rizottó vagy a paella nem lesz belőle az igazi.
Így készítsd
A fehér rizst főzés előtt mosd át folyó vízzel, és fél órára áztasd be. Ez a lépés nem kötelező, de lecsökkenti a főzés idejét. Egy rész rizshez két rész vizet használj, és attól függően, hogy mennyire szeretnéd pergősre, az alábbi két főzési módszer közül választhatsz.
- Az extra pergős rizshez indíts a szemek vajon vagy olajon történő lepirításával. (Ebben az esetben tilos a mosás és az áztatás.) Két perc pirítást követően öntsd fel a rizst forró vízzel, és alacsony hőfokon, fedő alatt főzd 15-20 percig. Vedd le a tűzről, és pihentesd további 5-10 percig a fedő alatt.
- Ha ragaszkodsz a mosáshoz, akkor leszűrést követően öntsd fel a szemeket hideg vízzel, forrald fel, és fedő alatt, alacsony hőfokon főzd 15-20 percig. Ha a rizs felszívta a vizet, akkor vedd le a tűzről, és ebben az esetben is pihentesd fedő alatt 5-10 percig.
Fotók: Getty Images