Tényleg elő kell melegíteni a sütőt, vagy csak úri huncutság? Attól függ, mi készül benne
Cikkek
Így lesz igazán szép a mézeskalács díszítése: ez a fényes cukormáz titka
A chilis bab titka a fűszerezésben és a főzési időben rejlik
Ropogós
Mentás forró csoki ünnepi köntösben: a gyerekek kedvence lesz
Isteni céklás rizottó kecskesajttal: fantasztikusan krémes
Csodafinom gyömbéres keksz: gasztroajándékként is tökéletes
Mesés karácsonyi desszertek sütés nélkül: pofonegyszerűen készülnek
Sajttal és spenóttal töltött csirkemell: nagyon szaftos és ízletes a hús
A sütő előmelegítéséről megoszlanak a vélemények, míg egyesek úgy gondolják, csak forró sütőben lesz tökéletes a sütemény, mások ezt energia- és időpazarlásnak tartják.
Vajon érdemes 10-20 percig üresen járatni a sütőt? Nem csak a számla lesz nagyobb tőle? Mi az igazság az előmelegítéssel kapcsolatban? Ennek jártunk utána.
Szerintem már mindenki sütött előmelegítés nélkül, legyen szó sültről vagy süteményről, én is sajnos számtalanszor felejtettem már el időben bekapcsolni a sütőt. A kérdés az, hogy mindig fontos ez, vagy vannak kivételek?
Egyenletes sülés
Vannak, akik szerint soha nem szabad kihagyni az előmelegítést. Ha hideg sütőbe kerül az étel, nagyobb az esély rá, hogy az egyik fele megég, a másik pedig nyers marad, ami valljuk be, gyakran előfordul. Ha meleg sütőben sül az étel, rögtön egyenletes lesz a hőeloszlás, szépen, egyszerre fog átsülni a sütemény vagy a hús. Ráadásul az idő és az energia sem vész kárba, ugyanis az előmelegített sütőben gyorsabban készül el az étel.
Az előmelegítést általában az alapanyagok előkészítésével egyidőben javasolják a receptek, ugyanis sütőtől függően 10-20 percig tart, míg felmelegszik a megadott hőfokra, a légkeveréses sütők gyorsabban érik el a kívánt hőmérsékletet.
Mikor fontos tényleg az előmelegítés?
Akkor, ha olyan ételt készítesz, ami élesztőt, sütőport vagy szódabikarbónát tartalmaz, ugyanis ezek az alapanyagok reagálnak a hőre. Ha hideg sütőbe teszel egy élesztővel készült kenyeret, lapos és száraz lesz a végeredmény, ilyenkor gőz sincs a sütőben, amitől kialakulna a szép, ropogós kéreg.
Az ilyen sütemények, pékáruk azonnali, magas hőkezelést igényelnek, a hőmérséklet ugyanis hatással van az étel ízére és textúrájára is, forró sütőben fog szépen megemelkedni a tészta, illetve akkor lesz aranybarna a külseje is. Az is fontos, hogy már az edény is meleg legyen, úgy érdemes előmelegíteni a sütőt, hogy már benne van a tűzálló tál is.
A húsnál is érdemes előmelegítést alkalmazni, ugyanis, hacsak serpenyőben nem lett előtte körbepirítva, szintén azonnali hőkezelést igényel. Magas hőmérséklet szükséges ahhoz, hogy elinduljon az a karamellizációs folyamat, amely mind színben, mind ízben ad hozzá egy pluszt - olvasható a The Guardian cikkében.
Ezeknél az alapanyagoknál tehát érdemes előmelegíteni a sütőt, viszont zöldséges, tejszínes, paradicsomszószos egytálételeknél, tésztaételeknél nem követ el nagy hibát az, aki elfelejti bekapcsolni időben.
Mi az a Maillard-reakció?
Mi az a karamellizációs folyamat, amiről az előbb beszéltünk? A Maillard-reakció. Ezt a sütés során fellépő kémiai reakciót Louis Maillard, francia kémikus után nevezték el. A lényege, hogy magas hőmérsékleten a fehérjék és a cukormolekulák reakcióba lépnek egymással, amely során barna színanyagok és aromaanyagok keletkeznek.
Amikor a kenyér héja vagy a csirke bőre megpirul és illatozni kezd, akkor beszélhetünk Maillard-reakcióról. Ahhoz, hogy ez bekövetkezzen, mindenképpen elő kell melegíteni a sütőt. Ennek a reakciónak hála a tészta belül foszlós, a hús szaftos, kívül pedig ropogós lesz, de ehhez azonnali és nagy hőhatásra van szükség.
Fotók: Getty Images