Kovászos vagy élesztős kenyeret válassz? Segítünk a mérlegelésben!

Bár a kovászos kenyér vagy kovásszal készült pékáruk jobbak, mint az élesztős változataik, de ez nem jelenti azt, hogy szuperegészségesek is.

A kovászos kenyerek népszerűsége villámcsapásszerűen ugrott meg a koronavírus okozta karantén idején. Minden második háztartásban kovászt neveltek, sokukat pedig még el is nevezték, a lépcsőházak pedig a friss kovászos kenyerektől illatoztak. És bár a kovászos valóban jobb alternatíva az élesztős kenyérnél, az egészséges jelzőt nem feltétlenül érdemli meg.

A legtöbb kenyérbe élesztő kerül, hiszen ez az egyik legegyszerűbb és leggyorsabb módja a kenyérkészítésnek. A tradicionális kovászos kenyér ezzel szemben napokat vesz igénybe, ha beleszámoljuk a kovász elkészítését is. A kétféle módszer más-más ízű és állagú kenyeret eredményez, az pedig már ízlés dolga, hogy ki melyiket preferálja.

Mennyire egészséges a kovász?

Jogosan merül fel a kérdés, hogy a hosszas várakozás, a kovász etetése és életben tartása megéri-e a fáradalmakat. Az, hogy mennyire ítéled egészségesnek a kovászt, attól is függ, hogy mi az elképzelésed az „egészségesről”. A kovászos kenyér egyértelműen jobb a szervezetednek az élesztősnél, azonban nincsen közöttük hatalmas különbség, ha mindkettő finomított fehér lisztből készül. Ennek ellenére a kovásznak vannak olyan előnyös tulajdonságai, amelyek miatt megéri fogyasztani.

Prebiotikumokkal segíti az emésztést

Mivel a kovász fermentálással készül, ezért a fermentált ételekhez hasonlóan segít egészségesen tartani a bélflórát. Az emésztőrendszerünkben élő jótékony baktériumok elengedhetetlenek a jó emésztéshez, az immunrendszer működéséhez és az általános jóléthez, ezért fontos a megfelelő táplálásuk, például fermentált élelmiszerekkel. A fermentáció során ugyanis probiotikumok keletkeznek, emellett pedig könnyebben emészthetővé teszi az ételeket. 

A kovász mellett ugyanakkor sok más élelmiszer is nagy mennyiségben tartalmaz prebiotikumokat: a zab, a rizs, a hüvelyesek, a spárga, a hagyma, a fokhagyma, az alma, a barack, az articsóka vagy a paradicsom fogyasztása is nagyon előnyös az emésztésnek.

Jó hatása van a vércukorszintre

Ha fontos számodra, hogy a vércukrod ne ingadozzon étkezések után, akkor valószínűleg kerülöd a túl sok kenyér fogyasztását. A fermentációnak köszönhetően ugyanakkor a kovásszal készült kenyereknek alacsonyabb a glikémiás indexe más kenyerekhez képest, így nem emelik meg olyan hirtelen a cukorszintedet.

A jelenség annak köszönhető, hogy a fermentálás folyamata cukrot használ, az így készült kenyérnek pedig alacsonyabb lesz a glikémiás indexe. Míg egy szelet fehér (élesztős) kenyér glikémiás indexe 70-90 is lehet, addig ugyanennyi kovászos kenyéré mindössze 55 körüli. És bár ez az érték sem tartozik az alacsony kategóriába, de mértékkel fogyasztva még így is jobb választás.

Kevesebb az elfogyasztott glutén

Bár a kovász nem gluténmentes, de jó választás lehet arra az esetre, ha csak enyhe tüneteket tapasztalsz gluténtartalmú ételek fogyasztása után. A fermentálás folyamata abban is segít, hogy csökkentse a felhasznált liszt gluténtartalmát, azonban súlyos gluténérzékenység esetén kerüld a kovászos kenyér fogyasztását.

Fotók: Getty Images