Miért élve főzik a homárt a mai napig? Nem az íze kedvéért készül így
Cikkek
Birsalmasajt, ahogy a nagyid is csinálta – Kezdőként se fogod elrontani
Krémes, fahéjas sütőtöklekvár: szinte semmi munkával készül
Ropogós
5 perces mézes-mustáros öntet: salátákhoz tökéletes
Mézzel és fahéjjal sült birsalma: krémes lesz a sütőben
Készítsd el a britek híres Yorkshire pudingját: alig valamiből készül
Rumos-gesztenyés palacsinta: a selymes krém mindent visz
Héjában sült tepsis krumpli: sajt pirul a tetejére
Bár nem humánus megoldás és az állatvédőknél is kiveri a biztosítékot, a homárt a mai napig élve főzik a legtöbb helyen. Egyesek szerint úgy finomabb lesz a húsa, de mi a valódi oka?
Ha máshol nem, a főzőműsorokban biztosan láttad már, hogyan készítik a homárt, élve kerül a versenyzők elé, majd forró, lobogó vízben főzik meg. Ha nagyobb halpiacon jársz, ott sem véletlen, hogy a homár él és virul még a pultban. Miért van ez így? És vajon érez a homár fájdalmat?
Élelmiszer-biztonsági okok
A homár húsában rengeteg baktérium található. Ahogyan az állat elpusztul, abban a pillanatban elkezdenek szaporodni ezek a bacik, ráadásul olyan méreganyagokat is termelnek, amelyeket a magas hőfokon történő kezelés sem pusztít el. Élelmiszer-biztonsági, egészségügyi okokból főzik élve a homárt, hogy elkerüljék az ételmérgezést - olvasható a Science Focus oldalán.
Egyes országokban, Új-Zélandon és Svájcban, betiltották az élve főzést, ott elektromos árammal sokkolják az állatot közvetlenül a főzés előtt, ezzel egy mikroszekundum alatt tönkreteszik a központi idegrendszerét. Így a baktériumoknak nincs idejük elszaporodni, és talán egy fokkal humánusabb ez a megoldás.
Érez a homár fájdalmat?
Régóta folynak erről kutatások, azonban nem egyértelmű a helyzet. Annyi biztos, hogy a homár nem úgy érzékeli a fájdalmat, mint egy ember, azonban fizikálisan és hormonálisan is reagál a sérülésre, próbálja elkerülni. A hormon, amit a véráramba bocsát, nem más, mint a kortizol, ugyanezt termeli az emberi szervezet, mikor megsérül. A Maine-i Egyetemen végzett kutatások alapján, ha a homárt a főzés előtti 15 percben jégre helyezik, kevésbé érzi a fájdalmat, kevesebb ideig szenved.
Robert Elwood, a belfasti Queen's Egyetem professzora is körbejárta a kérdést. A homár idegrendszere egészen másképpen épül fel, mint az embereké, hiányoznak azok az agyi területek, amelyek a fájdalomérzetért felelősek. Azonban Elwood szerint nem tudni biztosan, hogy az evolúció során nem fejlődtek-e ki a rákokban olyan receptorok, amelyek ugyanezt a funkciót látják el. A 2013-as kísérletében kisebb áramütést mértek remeterákokra, akik elhagyott csigaházakban éltek: egyesek rögtön elhagyták a rejtekhelyüket, mások is 24 órán belül lecserélték és elkerülték azt a helyet, ahol az inger érte őket, míg azok a rákok, akik nem kaptak áramütést, több ideig maradtak a házukban - olvasható a The Guardian oldalán.
Több tudós szerint ez még nem egyértelmű bizonyték, hiszen a kérdés az, hogy amit látunk, az csak az ingerekre adott válasz vagy a fájdalomra adott reakció? A Maine-i Egyetem professzora, Robert Steneck szerint azért mutatunk érzékenységet a rákok iránt, mert mozognak, van szemük, lábuk. Míg egy osztriga - amelynél kevésbé vagyunk tudatában annak, hogy egy állatról van szó - elfogyasztásával semmi problémánk nincsen.
Fotók: Getty Images