Köpködős meggyes pite – legyél te is gasztrohippi!

Legolvasottabb cikkek
Friss és ropogós

A hétvégén kezembe nyomott anyám öt kiló meggyet. „Most már nem várhattam tovább, le kellett szednem, mert a negyedik elem is kifogyott a rádióból” – magyarázta, én meg csak álltam kigúvadt szemmel, élő kérdőjellé görbülve.

Kerti körülmények között ugyanis, amikor elindul a gyümölcsérés, megérkeznek a madarak, és elkezdődik a versenyfutás a termésért. A madárijesztésnek több módja is ismert, a kora-huszonegyedik századi megoldás a bekapcsolt rádió kihelyezése valamelyik középső ágra, ami a frászt hozza a gyanútlanul arra röppenő madarakra. Roppant elmés. Na, ebből lett elege anyámnak, mármint a rádió etetéséből. Vagy a madár, vagy a rádió, vagy én. Az utóbbit választotta.

Mi tagadás, örültem is nagyon az új alapanyagnak. A szamócát már egy kicsit unom, ki is hoztuk belőle, amit lehetett itt a SóBorson. Úgyhogy meggymajszolás közben rögtön el is kezdtem töprengeni, mit csináljak a meggyből, ami finom, és kattintékony.

Nos, a meggy, az sosem lesz olyan szexi, mint az eper, jöttem rá hamarosan. Nagyjából annyira lehet jól nevelten enni, mint a szotyit, és úgy is néz ki közben az ember. Köpköd, ugyanis.

A meggynek magja van, ezért nem lehet buján beleharapni, mint az eperbe, meg mondjuk kicsi is hozzá, és a leve is fröcsögne közben.

A meggyet eltüntetjük a szánkban, majd köpünk. A meggyet konyhai felhasználás előtt ezért ki kell magozni, ami bizonyos mennyiség fölött már majdnem úgy néz ki, mint egy tyúkvágás: mindenfelé fröcsög a piros lé.

Gondolom, most mindenkinek kedvet csináltam hozzá, akinek eddig még nem volt.

Szóval, meggyből sütni-főzni bizonyos mértékben szívás. Vagy órákig tartó magozással kezded, és akkor sem vagy kisegítve, ha van egy jó meggymagozó készüléked, mert a legjobb is legfeljebb jelképes munkát végez, attól még át kell tapogatni a vörös lében úszó szemeket, hogy nem maradt-e benne a mag. Láttam én már fogsort, amit meggymag tett csúffá.

A másik lehetőség, hogy eleve magozott állapotban, fagyasztva, vagy konzervben veszed meg a meggyet. Ebben az esetben nem gyümölcsöt, hanem élelmiszeripari terméket vásárolsz, annak minden lelki velejárójával. Egészen más érzés egy láda napsütötte, illatos gyümölcsből vásárolni fél kilót a piacon, mint a szupermarket mélyhűtőjéből kiemelni egy nejlonzacskóval. Előbbi esetben a természet gyermekének érzed magad legalább egy pillanatra, utóbbiban viszont gaz környezetszennyezőnek. [Haha, vagy hatékony háziasszonynak! - Andi]

A harmadik megoldás meg az, hogy ha hippik vagyunk, és vállaljuk: nem foglalkozunk a meggymaggal, megsütjük a sütit magozatlan meggyből, majd evés közben kikerüljük.

Aki meggyet tud enni, az magozatlan meggyes sütit is tud.

A magok itt nem gerilla módszerekkel vannak jelen, hanem nyíltan, és az mindjárt más.

Nagyanyám egyébként egyáltalán nem hippiségből találta fel a köpködős meggyes sütit: egyszerűen nem volt ideje a magozással bíbelődni. A férje az orosz fronton volt, a potenciális béresek és napszámosok szintén, ahogy akkoriban minden épkézláb férfi. Neki meg ott volt a birtok, meg a gyerekek gondja, hát, a meggymagozásra már nem futotta. Nem baj, legalább süteményből is lehetett a teraszon ücsörögve meggymag célba köpő versenyt rendezni.

Anyósom kezében persze egy pillanatra megállt a villa, amikor először tettem elé a köpködős meggyes pitét.

Belváros-lipótvárosi asszony, ők nem mezítláb nyargalászással töltötték a nyaraikat, meggymagot köpködve a kertben. Aztán persze az első falat után már érezte, hogy ha konyhatechnikailag nem is annyira kifinomult ez a sütemény, az ízélmény simán kárpótol érte.

A magozatlan meggy gasztronómiailag olyan, mint a csontján sült hús: érezni lehet a különbséget, finomabb, ízesebb. A magozatlan meggyből készült sütiben is benne van az íz, amitől olyan jó lesz. Nos, igen, ezt az ízt a hidrogén-cianid adja, ami tényleg mérgező, de hát nem kell szétrágni a meggymagot, és akkor nem jön ki belőle a méreg.

Mondtam én, hogy magozatlan meggyes sütit enni hippi dolog, és ezt még lehet fokozni, ha, mondjuk, mákba keverjük a meggyet, de az majd egy következő cikk lesz itt a SóBorson.

Köpködős meggyes pite

meggyespite

Hozzávalók 8 adaghoz:

  • 50 dekagramm liszt
  • 25 dekagramm vaj vagy margarin (belefér)
  • 15 dekagramm cukor
  • 1 csomag sütőpor
  • 1 csomag vaníliáscukor
  • 1 teáskanál
  • 2 darab tojás
  • 1 evőkanál tejföl, ha kell
  • 1 kilogramm a töltelékhez magozatlan meggy
  • 15 dekagramm cukor
  • 2 teáskanál őrölt fahéj
  • 1 evőkanál a töltelék alá búzadara
  • 1 darab a kenéshez tojás
Recept idők

Elkészítés:

A tésztához a szárazakat összekeverjük, majd összemorzsoljuk a margarinnal. Hozzáadjuk a tojásokat, összegyúrjuk vele, nem kell túlzásba vinni, csak annyira kell gyúrni, hogy összeálljon. Ha nem akar, adjunk hozzá tejfölt.

A tésztát betesszük a hűtőbe pihenni egy fél órára.

Kivesszük a hideg tésztát, elfelezzük. Az egyik felét sötőlap méretűre nyújtjuk, és beletesszük a tepsibe. Rászórjuk a búzadarát, a megmosott meggyet, a cukrot és a fahéjat, és beborítjuk a tészta másik felével. Amit előtte ügyesen kinyújtottunk, természetesen.

A tetejét megkenjük tojással, és megszurkáljuk, hogy sülés közben ne durranjon ki.

Sütőtől függ, hogy mennyi ideig kell sütni, légkeveréssel megvan 15 perc alatt is akár, anélkül egy óra is kellhet.

Ha megsült, hagyjuk kihűlni, majd felszeleteljük.

Szólj hozzá! ( komment)

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a szerkesztőséghez. Részletek az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ezt is szeretjük