Így klopfold a húsokat: nem mindegy, hogy csirke vagy sertés
Cikkek
Habkönnyű túrógombóc, ahogy a nagyi készítette: így nem fog szétesni főzés közben
Ropogós bőrű sült libacomb Márton-napra: így készítve lesz tökéletes
Ropogós
Laktató, serpenyős melegszendvics: sonka és sajt kerül a rétegek közé
Tartalmas lencseleves sok zöldséggel: pikáns és laktató
Így készül az ikonikus baszk sajttorta: szuper remegős és krémes
Kiadós, szaftos krumplipörkölt: ropogós kenyérrel és savanyúsággal kínáld
Ezért fontos a D-vitamin: hiánya fáradtságot és hangulatingadozást is okozhat
A húsklopfolásnak köszönhetően a hús vékonyabb, puhább és omlósabb lesz. Persze jóból is megárt a sok, nem árt óvatosan ütögetni a szeleteket, mert ha túl vékonyra sikerülnek, akkor élvezhetetlen lesz a végeredmény.
A rántott hús hozzátartozik a magyar gasztronómiához, a frissensült a legkedvesebb vasárnapi ebéd, de hétköznap is jólesik, akár szendvics formájában is.
A rántott hús akkor az igazi, ha a ropogós bunda alatt a hús omlós, finom puha. Ennek érdekében a rostokat meg kell lazítani, ehhez pedig remek eszköz a húsklopfoló. A puhítás pácolással is történhet, ám egyes ételeknél, mint például a rántott hús, a klopfolás a legegyszerűbb módszer.
Klopfolás során a hússzeleteket helyezd vágódeszkára, majd teríts rájuk fóliát, és így kezdd el ütögetni. A fóliának köszönhetően tiszta marad a klopfoló és a konyha is. Ha pedig nagyobb hússzelet kerül a konyhai kalapácsod alá, klopfolás közben így nem fog elcsúszni, könnyebb lesz kilapítani.
Az ütögetés során a hús rostjait meglazítod, így az puhára tud sülni, ráadásul a méretét is megnöveled. A klopfolás nem csak a rántott húsnak tesz jót, egyéb húsételeknek, például a bakonyi sertésszeletnek vagy a sarkadi pecsenyének valót is érdemes kicsit pofozgatni. Arra azonban figyelj, hogy ne vidd túlzásba a lapítást, mert ha túl vékonyra sikerül, azzal már nem tudsz dolgozni.
Melyik oldalát kell használni?
A klopfolónak két feje van. Az egyik oldala simább, a másik rücskösebb. Amikor húst klopfolsz, nagyon nem mindegy, melyik fejjel kezded el ütögetni. A tömörebb szerkezetű húsokhoz (mint a sertés) a durvább felülettel kell nekiesni, míg a lazább szerkezetűekhez (csirkemell) a másik fejet kell használni.
A lapítás során nem kell teljes erőből nekiesni a húsnak, lazán ütögesd, a cél, hogy szép egyenletes szeleteket gyárts. Nem jó, ha papírvékonyra klopfolod a húst, ha pépesre ütöd, az már nem lesz élvezetes, sőt mivel szakadni fog, már dolgozni sem tudsz vele.
Tippek a könnyebb klopfoláshoz
A fóliás trükk mellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy a hús ütögetése hanggal jár. Hogy vasárnap reggel ne verd fel az egész házat, érdemes a vágódeszka alá konyharuhát helyezni. A fólia pedig nemcsak a higiénia miatt jó megoldás, ha a szeleteket befűszerezed, és így teríted rájuk a fóliát, akkor az ízesítők beleivódnak a húsba, sokkal finomabb lesz.
Mikor ajánlott klopfolót használni?
Frissensülteknél kötelező. Ha sertéscombból, -tarjából vagy -karajból készül a finomság, akkor a durvább fejével használd a klopfolót a szeletek mindkét oldalán. Csirkénél és pulykánál a sima felületűt vesd be, és elég csak a szeletek egyik oldalán végezni a lapítást. Olyan ételeknél is érdemes előkészíteni így a húst, ahol szép egyenletes szelekre van szükség. Ilyen a Dubarry-szelet, temesvári szelet és az ezekhez hasonló ételek.
Ha például hústekercs készül, akkor is érdemes elvégezni a lapítást, így szép egyenletes, vékony hússal tudsz dolgozni, könnyebb lesz feltekerni. Ha sült tarját készítesz és túl vastag a szelet, akkor nagyon óvatosan mérhetsz rá egy-két csapást, ügyelve, hogy csak picit lapítsd ki. Steaket viszont tilos klopfolni.
Fotók: Getty Images