Édeset vagy sósat ennél? Attól függ, milyen vitamin hiányzik a szervezetedből
Cikkek
Birsalmasajt, ahogy a nagyid is csinálta – Kezdőként se fogod elrontani
Sült édesburgonya sok fűszerrel: sütőben pirul ropogósra
Ropogós
Isteni, hagymakarikákkal sült pite: tojásos-tejszínes szósz fogja össze
Krémes, fűszeres sütőtökpuding: feldobja a szürke őszi napokat
Selymes, tejszínes vargányakrémleves: krémsajt teszi különlegessé
Aszalt sárgabarackos, mogyorós muffin: gluténmentes változatot mutatunk
A dagadó töltve, a karaj rántva jó: mutatjuk, mi készüljön a sertés részeiből
Néha ránk tör az édesség vagy éppen a sós ételek utáni vágy. Van ennek valamilyen különös oka?
Sós, édes, savanyú, csípős ízek utáni sóvárgás - mindegyiknek megvan a maga oka. Persze nem az olyan esetekre kell gondolni, amikor egy kiadós ebéd után jólesne egy szelet sütemény, az természetes, hanem amikor konstans édeset vagy éppen sósat kívánunk.
Ha nagyon vágyakozunk egy íz iránt, az valószínűleg nem az ételnek, hanem a benne található ásványi anyagoknak szól, a szervezetünk így közli az agyunkkal, hogy mire van szüksége. Attól függően, hogy savanyút, édeset, csípőset vagy sósat kívánunk, ki lehet találni, mi hiányzik a szervezetünkből.
Ha savanyút ennénk
Ha savanykás ízeket kívánunk, akkor elég egyértelmű a probléma, valószínűleg erős C-vitamin-hiányban szenvedünk. Hormonális változásoknál, például terhesség alatt is jellemző, hogy savanyút ennénk - ilyenkor felborul az egyensúly a szervezetben, édesebbnek érezzük az ízeket, amit a savanykás ízek billentenek helyre. A C-vitamin a legjobb antioxidáns, védi az immunrendszert, de sokat tesz az egészséges bőrért és csontokért is, úgyhogy elengedhetetlen a szervezet egészséges működéséhez.
Az is lehet, hogy a gyomorsavunk nincsen rendben, ha csökken a savtermelés, akkor is a savanyú ételek után nyúlunk. A gyomorsavnak nemcsak az ételek lebontásában, hanem a fertőzések megelőzésében is nagy szerepe van, ha nem érezzük jónak, általában probiotikumot javasolnak a szakemberek. Szuper megoldás a savanyú uborka is, de egy kevésbé édes alma is tökéletesen megteszi.
Ha édeset kívánunk
Azt tudjuk, hogy a cukor fokozza az agyban a boldogsághormon, vagyis a triptofán nevű aminosav termelődését, amely élénkíti a szervezetet, jobb kedvet varázsol, ezért egy stresszes, fárasztó nap után különösen jólesik egy szelet csokoládé, ezzel eddig nincs is semmi probléma. Azonban cink- és B6-vitamin-hiány is állhat a háttérben, úgyhogy ha gyanúsan sokszor kívánjuk meg a cukros ételeket, nem árt pótolni az előbb említett vitaminokat.
A finomított cukor és a szénhidrát helyrebillenti a vércukorszintet, ezért akkor is édeset kívánunk, amikor leesik a vércukrunk. Ez azonban nem tartós megoldás, egy ideig-óráig helyreállítja a normál működést, utána azonban még mélyebbre esik. Ezért cukor helyett nagy segítség lehet a króm, amely egyensúlyban tartja, helyreállítja a megfelelő inzulinszintet. Króm megtalálható a májban, a marha- és csirkehúsban, krumpliban, répában, tojásban, de számos más ételben fellelhető még, úgyhogy ezekkel érdemes segíteni magunkon.
Ha specifikusan csak csokoládét kívánunk - ami velem majdnem mindig előfordul -, akkor magnéziumhiányra gyanakodhatunk, ami nálam be is bizonyosodott. Erre nagyon oda kell figyelni, hiszen a magnézium alapvető fontosságú a szervezet normál működésében, és egyáltalán nem csak csokoládéval lehet pótolni, sőt: jó magnéziumforrás a spenót, a kelkáposzta, az olajos magvak, a szója, a lazac és a tonhal is.
A csípős ízek felpörgetnek
Az édességekhez hasonlóan, a csípős ételeket is kimerültség és fáradtság esetén kívánjuk a leginkább. Ezek az ételek fokozzák a szervezet vérellátását, fokozzák a szívműködést, ezáltal felpezsdítenek, serkentően hatnak. Azonban nem csak egy nehéz nap válthatja ki a csípős íz utáni sóvárgást, cinkhiány is állhat a háttérben. A cink nagy szerepet játszik az anyagcsere-folyamatokban és a vércukorszint egyensúlyának fenntartásában. A kapszaicin - ami a chiliben található - endorfint szabadít fel, amely izgalmi állapotot idéz elő, így könnyedén rá lehet szokni a csípős ízekre. Azért, hogy ez ne következzen be, fogyasszunk sok húst, halat, hüvelyest vagy tojást, ezek szuper cinkforrások.
Ha sósat ennénk
A sót legtöbbször akkor kívánjuk, ha kálium- vagy nátriumhiányunk van, persze ez attól is függ, hogy sós nassolnivalókat tömünk magunkba, vagy egyszerűen a sós ízeket hiányoljuk. Előbbinél stressz, düh, levertség is lehet az ok, amit konstans nassolással szeretnénk ellensúlyozni. Általában a dehidratáció a nátriumhiány oka, ez edzés, betegség vagy jelentős mértékű alkoholfogyasztás után következik be. Fontos, hogy nátriumot nem csak sós rágcsálnivalókkal vihetünk be a szervezetbe, a zellerben és a sárgarépában is megtalálható ez az ásványi anyag.
Fotó: Getty Images