Hogyan lesz a legfinomabb étel a főzelék? Felejtsd el a lisztes, menzás borzalmakat
Cikkek
Habkönnyű túrógombóc, ahogy a nagyi készítette: így nem fog szétesni főzés közben
Ropogós bőrű sült libacomb Márton-napra: így készítve lesz tökéletes
Ropogós
Laktató, serpenyős melegszendvics: sonka és sajt kerül a rétegek közé
Tartalmas lencseleves sok zöldséggel: pikáns és laktató
Így készül az ikonikus baszk sajttorta: szuper remegős és krémes
Kiadós, szaftos krumplipörkölt: ropogós kenyérrel és savanyúsággal kínáld
Ezért fontos a D-vitamin: hiánya fáradtságot és hangulatingadozást is okozhat
A főzelékről szerencsére már senki nem gondolja, hogy unalmas lenne, most pedig még nagyobb szükségünk lehet rá: megmutatjuk, mi hogyan szeretjük készíteni őket.
Gyerekkorunkban majdnem megutáltatta velünk a menza, aztán szerencsére a gasztroforradalom újra felemelte. Azóta annyira menő megint a főzelék, hogy a legjobb éttermek is készítik, néha kicsit átalakítva, modernizálva, néha viszont éppen ugyanúgy, csak nagyon jó minőségben.
A főzelék iszonyú praktikus étel: bármilyen zöldségből előállítható, gyors, laktató és jó esetben mindenki szereti: nálunk szerencsére jó eset van, mert még a gyerekek is rajongói ennek a műfajnak.
Az örök kérdés: a sűrítés
A menzás főzelékek nagy része a súlyos, túlzott, lisztes sűrítő technikák alkalmazásától volt olyan, amilyen, ezért gyakran azt javasolja a modern konyha, hogy inkább ne használjunk ilyeneket. A legtöbb főzeléknél valóban el lehet kerülni: a hüvelyesek esetében nincs szükség rá, ahogy krumplihoz, sütőtökhöz sem kell, de én azért néhányat nem tudok elképzelni nélküle. Liszt helyett viszont inkább keményítőt használok, mert simább, könnyebb állagot ad a főzeléket körülvevő szaftnak.
A zöldborsó
Abszolút, mindent felülmúló kedvenc, nincs hét nélküle a háztartásunkban. Mostanában inkább félig magával sűrítve készítjük, így még krémesebb és még zöldebb lesz. Leggyakrabban tojással esszük, de nagyon szeretjük stefániával, fasírttal, parmezánnal, zöldfűszerekkel, medvehagymával is. Ha valaki tejérzékeny, próbálja ki kókusztejjel, nagyon jól működik együtt a két édes íz.
A spenót
A mumus, bár nem értem, miért, én mindig is szerettem Anyukám krumplival sűrített változatát, és a gyerekeim is kedvelik, akár tejszínesen, akár ricottával készül. A szerecsendió mindig alap, meg egy pici fokhagyma is kell hozzá. Az oldalon eddig csak modern változatban készült, például mazsolával, illetve indiai módon.
Zöldbab
Nagyon várjuk a szezont, de addig is mehet fagyasztott zöldbabból, szerintem csakis savanyúan, sok tejföllel, esetleg kaporral. Van, aki nagyon fokhagymázza és pirospaprikát is ad hozzá. Szinte kötelező feltéte a fasírt.
Sárgaborsó
A sárgaborsó, amikor megfőzzük, olyan sűrű lesz, hogy megáll benne a kanál is, így a rántás felesleges volt hozzá a menzán, talán ezért nem is szerettük. Már azzal sokkal jobbá tesszük, ha ezt elhagyjuk belőle, de egy kis gyömbér és kurkuma még finomabb ételt varázsol belőle.
Lencse
Azok közé tartozunk, akik nemcsak újévkor esznek lencsét, hanem egész évben, például paradicsomos ragu formájában, tésztán, vagy indiai fűszerekkel elkészítve, esetleg teljesen megszokott módon, füstölt hússal, savanyún.
Kelkáposzta
Talán a legtöbb gyűlölővel rendelkező műfaj, én sem szerettem, amíg meg nem tanultam jól elkészíteni, azóta nagyon nagy kedvenc. Aki fodros kelhez jut véletlenül, próbálja ki azzal is, valódi vitaminbomba és nagyon jó állaga, íze van.
Paradicsomos káposzta klasszikus módon
Van, aminek nem biztos, hogy kell modernizáció, csak egy kis füstölt oldalas, ilyen a paradicsomos káposzta. Ha kicsivel tartalmasabbá tennénk, próbáljuk ki erdélyi módon, benne főtt hússal is.
Karfiol és krumpli
Végül, de egyáltalán nem utolsósorban itt a kedvenc indiai vega currynk, amibe a sok fűszer mellett karfiol és krumpli kerül. Annyira különleges, hogy kicsit kilóg a főzelék kategóriájából, összességében mégis beletartozik.
Fotók: Ács Bori/Sóbors