Hát ezért nincs esélye az akaraterőnek a beszívott zabaroham ellen
Tudomány!
Cikkek
Habkönnyű túrógombóc, ahogy a nagyi készítette: így nem fog szétesni főzés közben
Ropogós bőrű sült libacomb Márton-napra: így készítve lesz tökéletes
Ropogós
Laktató, serpenyős melegszendvics: sonka és sajt kerül a rétegek közé
Tartalmas lencseleves sok zöldséggel: pikáns és laktató
Így készül az ikonikus baszk sajttorta: szuper remegős és krémes
Kiadós, szaftos krumplipörkölt: ropogós kenyérrel és savanyúsággal kínáld
Ezért fontos a D-vitamin: hiánya fáradtságot és hangulatingadozást is okozhat
Biztosan neked is mesélték már barátaid, hogy láttak valakit, aki füves cigit szívott, és után olyan éhes lett, hogy üresre ette a hűtőt. És a kamrát. Ha már eszünkbe jutott ez, mekkora szerencse, hogy a tudomány a segítségünkre siet, és elmagyarázza, miért esélytelen az akarterő a szívós Munchie ellen.
A füves cigi elszívását menetrendszerűen követi a mindent elsöprő zabaroham. A marihuána mindenféle játékot űz az aggyal, és az emésztéssel, ami végül megállíthatatlan éhségben csúcsosodik ki. Itt az ideje, hogy megértsük, miért történik ez.
Miből van a füves cigi?
A fű egy növény, az indiai vadkender virága, aktív hatóanyagának (tetrahidrocannabiol,THC) étvágygerjesztő hatása régóta alaposan dokumentált tudományos tény. Az viszont viszonylag friss tudásmorzsa, hogy a THC hatásának kitett egerek sokkal erősebben érzik az étel illatát, ami miatt többet is esznek.
De ennél a ténynél sokkal érdekesebb, amit a Yale egyetem Tamas Horvath nevű professzora fedezett fel, miszerint a marihuána belekavar az agy étvágyszabályzó képességébe is. Becsapja az agy étvágyközpontját. Meglepve látták, hogy a fűtől olyan idegsejtek aktiválódtak és okoztak éhséget, amikről korábban azt hitték, hogy az evés abbahagyását vezérlik, amikor jóllaktunk.
Érdekes apróság: a négy gyerekes Horváth Tamás az Állatorvos-tudományi Egyetem Anatómia
Tanszékén kezdte tudományos pályafutását, majd az Amerikai Egyesült Államokban, a Yale Egyetem Orvosi Fakultásán és Neurobiológiai Intézetében folytatta, ahol neuroanatómai kutatásokat végzett. 2005-től a Yale tanszékvezetője, egyetemi tanára és számos világhírű kutatóintézet vendégprofesszora. Menő, nem?
És miért nem a salátáshűtőt törik fel a beszívott barátok?
Hát mert a szívás olyan hatással van a belekre, mintha zsírosat ennénk. Amikor pedig egy zsíros étel kerül a szánkba, az azonnal elindít egy olyan eseménysort a sejtek szintjén, hogy azonnal még több zsíros ételt szeretnénk. És a CB1 nevű receptorok tehetnek az egészről. Mit ad az ég? Ugyanilyen típusú receptorok lépnek kapcsolatba az agyban a THC-val is.
A kutatók azt is megállapították, hogy zabarohamok szempontjából egyáltalán nem mindegy, milyen füvet szív valaki, a különböző típusok más és más erősségű kajaszörnyet szabadítanak az áldozatra. A derékbőségnek leginkább a magas cannabidiol és tetrahydrocannabivarin (THCV) tartalmú változatok kedveznek, ezen az amerikai oldalon össze is szedték azt a tíz fajtát, ami a legkevésbé tesz éhessé. Ki tudja, valakinek egyszer még ez a tudás is jól jöhet.