Mit jelent az étel utáni sóvárgás? Így üzen vele a szervezeted

Ahelyett, hogy az étel utáni sóvárgásra úgy tekintesz, mint egy bosszantó érzésre, amit le kell győznöd, tanulhatsz is belőle: lehet, hogy valamilyen tápanyaghiányod van, de érzelmi gyökerei is lehetnek.

A legtöbb étel utáni sóvárgás mögött valamilyen tápanyag- vagy vitaminhiány áll. Ezért fordul elő az, hogy egyik évben képesek vagyunk többkilónyi szőlőt megenni, a következőben pedig rá sem akarunk nézni, mert akkor már más van „terítéken”. Annak azonban, hogy folyton bizonyos típusú ételeket kívánunk, pszichológiai okai is lehetnek.

A kívánósság nem ellenség

A sóvárgás nagyon bosszantó tud lenni, főleg akkor, ha zsíros, kalóriadús ételeket kívánunk, közben pedig a diétánkat próbáljuk tartani. Olyan társadalomban élünk, ahol már-már szégyen, ha nem tudjuk visszafogni magunkat, ezért a sóvárgást mindenáron kontrollálni akarjuk. Ahhoz azonban, hogy igazán megértsük a háttérben meghúzódó okokat, el kell fogadnunk, hogy a sóvárgás nem az ellenségünk. 

Egy 2021-es átfogó tanulmány szerint a mai divatos, korlátozó diéták helyett az intuitív étkezést kellene előnyben részesítenünk. Ennek az a lényege, hogy nem szab mennyiségi határokat, vagyis addig ehetünk, ameddig jól nem lakunk. Ehhez természetesen újra kell tanulnunk a szervezetünk jelzéseit, hiszen csak abban az esetben tudjuk megkülönböztetni a fizikai éhséget az érzelmitől.

A fizikai éhség a biológiai késztetés arra, hogy tápanyagokkal töltsük fel a szervezetünket. Fokozatosan alakul ki, amelynek jelei a gyomorkorgás, az erőtlenség vagy az irritáltság. Bármilyen étellel csillapítható. Ezzel szemben az érzelmi éhséget az olyan érzelmek váltják ki, mint a szomorúság, a magány vagy az unalom – amelyek az étel (többnyire cukros, zsíros, kalóriadús) utáni sóvárgást is okozzák. Ilyen helyzetben az evés bűntudatot, önutálatot vált ki.

Az intuitív étkezés előnyei

Az említett tanulmány szerint az intuitív étkezés a következő előnyökkel járhat: a pozitív testkép és az önbecsülés megerősödése, illetve az általános jóllét javulása. Egy másik, 2020-as tanulmány azt állapította meg, hogy hosszú távon a megengedő étkezési forma az étkezési rendellenességeket is képes gyógyítani, és csökkenteni az olyan viselkedési formákat, mint a falásroham, az önhánytatás, a kóros éhezés és étkezések kihagyása, testképzavar, alacsony önbecsülés vagy a depresszióra való hajlam.

Geneen Roth, a téma egyik neves szerzője és számos étkezési rendellenességgel kapcsolatos önsegítő könyv írója azt vallja:

„A kényszerevés csak a tünet; azt hinni, hogy nem vagy érdemes a saját szeretetedre, az a probléma.”

Roth azt tanítja, hogy az étel utáni sóvárgás természetes, biztonságos és megbízható, és ha ezt elfogadjuk, akkor képesek leszünk meghallani a saját belső hangunkat, amelyet gyakran felülírnak a diétákról, a fogyásról és az „egészséges táplálkozásról” szóló népszerű (de gyakran nem helytálló) üzenetek.

Fotók: Getty Images