Zöldségtermesztés konyhai hulladékból? Az újrahasznosítás legjobb módja
Cikkek
Habkönnyű túrógombóc, ahogy a nagyi készítette: így nem fog szétesni főzés közben
Ropogós bőrű sült libacomb Márton-napra: így készítve lesz tökéletes
Ropogós
Mennyei kókuszkrém házilag: tejszínhab helyett is működik
Álompuha krumplinudli gombás szósszal: serpenyőben pirul aranybarnára
Ellenállhatatlan narancsos pöfetegkeksz: egyszerűen készül a finomság
Omlós rántott hús tojás nélkül: kefires pác teszi izgalmassá
Csábító csokis-narancsos torta: pihe-puha piskótából készül
A sütés, főzés során keletkező konyhai maradékok legtöbbször a kukában, jobb esetben a komposztban végzik, pedig egy kis időráfordítással akár még zöldséget is termeszthetsz belőlük.
Természetesen nem minden konyhai hulladék alkalmas ilyen célra, de ha például húsleves vagy gulyás készül a vasárnapi ebédre, esetleg frissen facsart narancslé a gyerekek kívánsága, érdemes átgondolni a maradékok sorsát, mielőtt a kukába kerülnek. A zöldségeknek és gyümölcsöknek pont azokra a részeire van szükség a termesztéshez, amelyeket egyébként kidobna az ember - mint például a levágott gyökérvégek.
A zöldségtermesztéshez vízre, földre - egyes esetekben tőzegmohára -, pohárra, cserépre vagy ládára lesz szükség, lehetőleg többféle méretre. Fontos, hogy az áztatós módszereknél 3-4 naponta érdemes lecserélni a vizet, az ültetés után pedig mindig nyirkosan kell tartani a földet.
Mit lehet otthon termeszteni?
Zöldhagyma, vöröshagyma
A zöldhagymát majdnem mindig a gyökerével együtt árulják, így tökéletesen alkalmas arra, hogy új hajtás nőjön ki belőle. Vágd le a zöldjét, majd a gyökérrel ellátott részét tedd egy pohárba vagy cserépbe, önts rá annyi vizet, hogy ellepje. Fontos, hogy napfényes helyen legyen, illetve a vizét is folyamatosan pótolni kell, mindig annyi legyen rajta, hogy éppen ellepje. Pár nap után a hagyma elkezd kihajtani - ezután még tartsd vízben, de hetente cseréld rajta. Ha már 12 centi hosszú a hajtás, át lehet ültetni cserépbe.
A vöröshagyma termesztése is ugyanezen az elven alapul, a végét le kell vágni a gyökérrésszel együtt, egy pohárba tenni, majd annyi vizet önteni rá, amennyi éppen ellepi. Ugyanúgy igényli a napfényt, mint a zöldhagyma, így világos helyre kell tenni, majd mikor a hajtás már elég nagy, akkor lehet cserépbe ültetni.
Saláta
A salátáról vágd le a leveleket, csak a torzsája maradjon meg. Ezt a részét tedd egy pohár vízbe úgy, hogy a torzsa alja/lapos fele nézzen lefele. A szárának csak az alsó 1 centiméterét lepje el a víz, de legyen egy kis hely alatta, mellette, ahova gyökeret ereszthet majd. A torzsa alján pár nap után már megjelennek gyökérkezdemények, a tetején pedig apró levelek. Nagyjából 10 nap alatt éri el a teljes méretét a saláta. Időközönként érdemes cserélni a vizét, illetve, ha nincs elég helye, ajánlott nagyobb pohárba vagy edénybe tenni. Nem lesz belőle nagy fej saláta, de egy kis adaghoz felhasználható, ha csak a külső leveleit vágod le, a belső hajtásokat meghagyod, hosszútávon ellát majd zsenge levelekkel. A római saláta a legalkalmasabb erre a célra, de mással is lehet próbálkozni.
Avokádó
A megtisztított avokádómagba körben fogpiszkálót kell szúrni, hogy megtartsa, majd egy pohár víz fölé helyezni úgy, hogy csak az alja lógjon bele, a másik fele kint legyen a levegőn. Fontos, hogy a mag lapos fele legyen alul a vízben. Napfényes helyre kell tenni. Pár nap után egy kis gyökérkezdemény jelenik majd meg az alján, felül pedig zsenge hajtás. Amikor kifejlődik a szár is, a gyökérzet pedig dúsabb lesz, át lehet ültetni cserépbe.
Burgonya
Sajnos a krumpli gyakran kirügyezik a kamrában, de most éppen ez válik előnyére - ha kivágod a krumpliból a rügyeket egy kb. 5 centiméteres darabbal együtt, majd elülteted legalább 7 centi mélyen úgy, hogy a rügy nézzen felfelé, hamarosan növekedésnek indul. Ugyanez a módszer édesburgonyával is működik, bár az termést nem fog hozni, szép szobanövénnyé nőheti ki magát.
A krumplit vízben is lehet gyökereztetni, ugyanúgy, mint az avokádót. Olyan krumplit válassz, amin már van csírakezdemény, majd szúrj bele pár fogpiszkálót körben, majd tedd egy pohár víz fölé úgy, hogy csak az alsó harmada érjen a vízbe. A burgonya egész addig legyen sötét helyen, míg felül ki nem hajt, ha már van hajtása, tedd napfényre. Ha elég nagy már a hajtás, át lehet ültetni cserépbe.
Alma
Nem lehetetlen almafát ültetni magról, de picit időigényesebb a folyamat: az alma magját hideghatás kell, hogy érje ahhoz, hogy a nyugalmi állapotból kizökkentve csírázásnak induljon. Ehhez az almamagokat meg kell tisztítani a gyümölcshústól, majd tőzegmohába vagy más nedves közegbe csomagolni, végül egy nejlonzacskóba tenni. Így kell berakni a hűtőbe, majd nagyjából 12 hét múlva lehet kivenni. Az idő letelte után meleg helyiségbe kell vinni a magokat. A földjét nedvesen kell tartani, és sok napfényre is szüksége lesz. Ha a kihajtott palántákon már van levél, át lehet ültetni cserépbe, később pedig már a szabadba is ki lehet költöztetni.
Citrusok
A citrom, lime, narancs magját is el lehet ültetni, ezeket nem kell és nem is szabad megmosni, hűteni, rögtön mehetnek a földbe. A citrusok szeretik a nedves közeget, így gondoskodni kell a folyamatos öntözésükről, a földjük mindig legyen egy kicsit nyirkos. A citrommag nagyon gyorsan kihajt, az első levelek is megjelennek már pár hét után, ráadásul utána is igen gyorsan növekszik. Bár ha a fa nincs beoltva, termést nem fog hozni, de a leveleinek nagyon jó illata lesz, és szobanövénynek sem utolsó.
Fotók: Getty Images