
Lágy, körtés zellerkrémleves - Selymes és nagyon finom lesz

Cikkek


Habkönnyű túrógombóc, ahogy a nagyi készítette: így nem fog szétesni főzés közben

Lagzis Kati szelet: a süti, ami minden generáció kedvence
Ropogós

Thai, kókusztejben főtt garnélarák: a selymes, pikáns szósz a lelke

Citromkrém citromba töltve: friss könnyed nyári desszert

Könnyű, mégis kiadós nyári tésztasaláta: gyorsan kész van

Menta: a növény, ami túléli a kezdő balkonkertészeket is

Villámgyors rakott padlizsán: nyári vacsora fél óra alatt
A zellernek markáns, erős íze van, amit nem mindenki visel jól magában: körtével lágyítva viszont éppen tökéletes lesz.
A zeller magában nagyon erős, szinte csípősen fanyar ízű - éppen ez az a plusz, ami a húslevesben csak enyhén érezhető, mégis elképzelhetetlen nélküle. Ezért van az, hogy a zellert mindig valamivel kombinálva használjuk, a legjobb pedig, ha az a valami édeskés, így ellensúlyozza a zeller erejét. Sokféle gyümölcs illik ebbe a szerepbe, alma, birsalma és ilyenkor ősszel különösen a körte.
Nem kell megfőzni a gyümölcsöt
Fontos, hogy a gyümölcsöt már nem kell belefőzni a levesbe, csak hozzáturmixolni, így lesz igazán friss az egész összhatása. Ehhez a leveshez minden megvan bármelyik sarki zöldségesnél, és tényleg nem több mint húsz perc az elkészítése, alig több, mint egy intant levesé.
Körtés zellerkrémleves

Hozzávalók 4 személyre
- 300 gramm zellergumó
- 1 darab krumpli
- 3 darab körte
- 1 evőkanál vaj
- 1 darab vöröshagyma
- 1 liter víz/alaplé
- 2 deciliter tejszín
- 0.5 teáskanál só
- 1 teáskanál őrölt szerecsendió
Elkészítés:
A hagymát felaprítjuk, a zellert meghámozzuk és felkockázzuk, a krumplival is ugyanígy járunk el. A hagymát a vajon megfonnyasztjuk, hozzáadjuk a zellert és a krumplit, felöntjük annyi alaplével vagy vízzel, hogy éppen ellepje, sózzuk. Halkan rotyogva hagyjuk főni, míg meg nem puhul a krumpli és a zeller. Amíg főnek, meghámozzuk a körtét és eltávolítjuk a magházát. Amikor megpuhultak a zöldségek, hozzáadjuk a körtét és a tejszínt, szerecsendióval ízesítjük és simára turmixoljuk.
Fotók: Ács Bori/Sóbors