Mennyei, házias pacalleves pirított császárszalonnával és kolbásszal gazdagon
Cikkek
Habkönnyű túrógombóc, ahogy a nagyi készítette: így nem fog szétesni főzés közben
Ropogós bőrű sült libacomb Márton-napra: így készítve lesz tökéletes
Ropogós
Laktató, serpenyős melegszendvics: sonka és sajt kerül a rétegek közé
Tartalmas lencseleves sok zöldséggel: pikáns és laktató
Így készül az ikonikus baszk sajttorta: szuper remegős és krémes
Kiadós, szaftos krumplipörkölt: ropogós kenyérrel és savanyúsággal kínáld
Ezért fontos a D-vitamin: hiánya fáradtságot és hangulatingadozást is okozhat
A pacal veszélyes dolog. A pacallal, és nem csak, mert egy étel, nem játszunk. A pacal ugyanis szívügy. Igazi nemzeti szívügy.
Dacára annak, hogy bendő. Bár nagyon valószínű, hogy ez is benne van a dologban. Továbbmegyek, a bendő nemcsak közvetve, hanem közvetlenül is érintett. A magyar bendő. Mindegy, hogy más népek is eszik a pacalt, az kérem szépen teljességgel lényegtelen. A pacal a miénk és kész. Régen is az volt és most is az.
Megdolgozunk érte
Nem csak azért esszük, mert a háború után nem volt hús és ráneveltek minket. Hanem élvezetből, élvezettel falatozzuk ezt a semmihez sem hasonlítható állagot. Bár tudjuk, hogy igen szagos mikor fő, de mi, a keményvonalas pacalozók nem gyengülünk el, és ha épp nincs előfőzött, mi akkor is és mindig készítjük a pacalt.
Végigjárjuk a stációkat. Mosás, főzés, öblítés, főzés, darabolás, főzés. Mert mi igaz áhítattal imádjuk a pacalt, a belsőségek alfáját és omegáját. Nincs értelme leírni, hogy finom, hiszen tudjuk. Sőt, valójában sértő lenne egy egyszerű, szemérmetlenül odavetett finommal lerendezni a dolgot.
Szent és profán?
Fenséges, pompás ugyan a pacal, a szférák zenéje, ami úgy tud szent lenni, hogy közben profán is. Erről elsősorban a neve tehet. Ez a játékos kis hangsor, ami egy kicsit gyermeteg, egy kicsit tájnyelvi, úgy, ahogy van, tökéletes. Bizony, még a neve is hibátlan. Pedig a pacal megosztó. Lesz majd olyan, aki nem átallja odaírni, hogy fúj, de gusztustalan - és még finoman fogalmaztam. De nem számít, az is csak a pacal nagyságát mutatja, hogy elbírja majd.
Pacalleves
Sokféle étel alapja lehet az imádott pacal. Most egy remek leves recepttel jövök, melynek története jól mutatja a magyarok hazafias pacalszeretetét. Egyik nagynéném egy ideig Dél-Afrikában élt, ott kapta ezt a receptet egy argentínai magyar barátnőjétől. Mi ez, ha nem csodálatos?
Pacalleves
Hozzávalók 6 adaghoz
- 2 darab vöröshagyma
- 30 dekagramm császárszalonna
- 2 kávéskanál édesnemes paprika
- 2 evőkanál disznózsír
- 1 kilogramm pacal (előfőzött)
- 2 gerezd fokhagyma
- 2 darab sárgarépa
- 2 darab fehérrépa
- 1.5 liter marhahúsalaplé vagy víz
- 2 darab krumpli (nagy)
- 0.5 darab száraz kolbász
- 1 kávéskanál őrölt bors
- ízlés szerint só
- 1 kávéskanál kömény
Elkészítés:
A pacalt felcsíkozzuk vagy daraboljuk, és friss vízben egy kevés sóval tesszük fel főni. Kuktában vagy fedő alatt főzzük 2 órán keresztül. Ha elkészült, leszűrjük.
A húsos, főtt császárszalonnát felcsíkozzuk és egy kevés zsírban lepirítjuk, a zsírból kiszedjük.
Két nagyobb vöröshagymát apróra darabolunk. Zsírban üvegesre pirítjuk a hagymát, a tűzről levéve 2 kávéskanál pirospaprikát adunk hozzá, elkeverjük, majd tűzre visszatéve átforgatjuk. Hozzáadjuk az előfőzött pacalt és 2 gerezd fokhagymát.
Két sárga és két fehér répát megtisztítunk és tetszőlegesen - de egyforma darabokra - daraboljuk. A dinsztelődő pacalhoz adjuk. Finoman átforgatjuk és még egy rövid ideig így hagyjuk. Felöntjük vízzel vagy - ami jobb - házi marhahúsalaplével. Így főzzük.
Két nagy krumplit megpucolunk és felkockázunk, ezt is a leveshez adjuk, majd mehet bele a pirított szalonna, és egy fél szál tetszőlegesen feldarabolt szárazkolbász. Egy kávéskanál őrölt köményt is a leveshez adunk. Ízlés szerint sózzuk. Készre főzzük. Ha a lé esetleg elforr alóla, akkor pótoljuk.
Fotó: Getty Images