Az amerikaiak paradicsomos-szalonnás szendvicse a hamburgernél is jobb

Újra meg újra rájövök, hogy a hamburger messze a legjobban túlhájpolt étel a világon. Sőt, mégcsak nem is mondható a legjobb szendvicsnek, szerintem például ez a klasszikus amerikai BLT ezerszer jobb nála, ráadásul körülbelül tíz perc alatt összedobható olyan alapanyagokból, amik mind vannak a kisboltban. 

Bár már október van, szerintem még mindig nagyon jó paradicsomokat lehet elcsípni itt-ott, valószínűleg a szép, napos időnek köszönhetően. Ennek a szendvicsnek pedig a paradicsom a lelke. Pontosabban: az édes paradicsom és a sós szalonna íz- és állagbeli kontrasztja áll a középpontjában. 

Zsír, mint ízfokozó

Itt is érvényesül az az igazság, hogy a zsír az egyik legelképesztőbb ízfokozó, ami még a friss zöldségeket is teljesen más dimenzióba emeli. Van, aki sima pirítósból csinálja, én Kenji Lopez-t követve a szalonna visszamaradt zsírján pirítottam a kenyeret, viszont nem toast kenyeret, hanem jobb, kovászos fajtát használtam a szendvicshez.

Elméletileg mindenféle salátalevél használható hozzá, és annak ellenére, hogy salátának nem igazán szeretem a jégsalátát, erre a célra pont alkalmas. Nem esik össze hő hatására, ropogós marad, és mivel a paradicsom és a szalonna elviszik a műsort, nem is baj, hogy nincs íze.