Így fermentálhatsz könnyedén: természetes probiotikum házilag
Cikkek
Habkönnyű túrógombóc, ahogy a nagyi készítette: így nem fog szétesni főzés közben
Ropogós bőrű sült libacomb Márton-napra: így készítve lesz tökéletes
Ropogós
Laktató, serpenyős melegszendvics: sonka és sajt kerül a rétegek közé
Tartalmas lencseleves sok zöldséggel: pikáns és laktató
Így készül az ikonikus baszk sajttorta: szuper remegős és krémes
Kiadós, szaftos krumplipörkölt: ropogós kenyérrel és savanyúsággal kínáld
Ezért fontos a D-vitamin: hiánya fáradtságot és hangulatingadozást is okozhat
A fermentálás ősi eljárás, amely ma újra nagy népszerűségnek örvend. Bár időigényes, a tényleges munka minimális vele, és nagyon ízletes, vitaminbomba savanyúságot tehetsz az asztalra.
A fermentálás, avagy erjesztés szuper technológia, egy egészen régre visszanyúló ételkészítési és tartósítási eljárás. A spontán erjesztés során nem adnak semmilyen oltóanyagot az alapanyaghoz, magától készül el.
Mi pontosan a fermentálás?
A fermentálás során nem kell ecetet, cukrot, citromsavat vagy bármi mást adni az erjeszteni kívánt alapanyaghoz, hanem a felszínén, illetve a levegőben is megtalálható jótékony, lactobacillus baktériumok végzik a munkát.
A tejsavbaktériumok az enzimeik segítségével az alapanyag szénhidráttartalmát tejsavvá, illetve más aromás és bioaktív vegyületekké alakítják át. Ennek következtében nem csak ízletesebb lesz az étel, tovább eláll és könnyebben emészthető is. Mivel a fermentáció hő nélkül történik, az erjesztett zöldségek tápértéke sokkal magasabb lesz, mintha a forralásos módszerrel tennéd el.
Nem csak tejsavas erjesztés létezik, a vegyes erjesztés is népszerű módszer, ha ez a technika is érdekel, szívből ajánljuk Horváth Judit és Király Ágnes könyvét, a Fermentált konyhát.
Miért olyan egészségesek a fermentált zöldségek?
A jótékony baktériumok az oxigénmentes környezetben szaporodnak, miközben a káros bacik száma folyamatosan csökken. Az így keletkezett probiotikumok jót tesznek a beleknek, segítik az emésztést és a bélflóra egészséges működését.
A fermentálással készült ételek élő élelmiszerek. A fermentáció során a zöldségek sejtszövetei megnyílnak, így könnyebb őket megemészteni, hozzáférhetőbbé válnak a tápanyagok. Mivel a fermentálás hő nélkül történik, a tápanyagok, vitaminok, ásványi anyagok megmaradnak a választott alapanyagban, sőt, még jobban is érvényesülnek, mint nyers formában.
Ha nem savanyúságként kínálnád az erjesztett zöldséget, különböző receptekhez is felhasználhatod őket. Igaz, a hőre érzékeny vitaminok mennyisége ebben az esetben csökkenhet, de biológiai értékükből nem veszítenek, tehát a fermentálás során végbement változások megmaradnak, a probiotikumok nem vesznek el.
Nem csak zöldséget erjeszthetsz, rengeteg más alapanyagot is, amelyekből aztán reggeli, főétel, még desszert is lehet. Akár gabonákat is fermentálhatsz, ezekből készülnek például a vegán sajtok, de hüvelyeseket és gyümölcsöket is.
A legegyszerűbb módszer tejsavas erjesztésre
Ha kipróbálnád a tejsavas erjesztést, zöldségek közül a káposzta, illetve a répa a legjobb választás kezdésnek. Ezeket tisztítsd meg, darabold össze vagy gyaluld le. Fontos, hogy hibátlan darabokkal dolgozz, a sérült részeket vágd ki.
Szükséged lesz egy tiszta, nagy, sterilizált befőttesüvegre is jól záródó tetővel. Ez alá érdemes egy tálcát helyezni, mert az erjedés során kifolyhat némi folyadék az üvegből.
A fermentáció sóoldat segítségével történik, ugyanis a só kivonja a vizet a zöldségekből, miközben olyan környezetet teremt, amely kedvez a tejsavbaktériumok szaporodásának. Az oldathoz finomítatlan, jódmentes sóra és klórmentes vízre van szükség. Utóbbihoz forrald fel a vizet, majd hűtsd teljesen vissza. Ha szeretnél fűszereket hozzáadni, bátran megteheted, egész borssal, babérlevéllel, fokhagymával, mustármaggal ízesítheted.
A folyamat
Készítsd elő a zöldségeket, majd állítsd össze a sóoldatot: 1 liter felforralt és visszahűtött vízhez kb. 20 gramm sóra lesz szükséged, de ez függ a választott zöldség mennyiségétől és ízétől is. A zöldségeket pakold az üvegbe, nem kell túl szorosan, az a jó, ha mindenhol éri őket az oldat. Öntsd fel a zöldségeket a sós vízzel úgy, hogy teljes egészében ellepje őket, viszont a fedő alatt hagyj 1-1,5 centi helyet. Ha a zöldségek a levegővel érintkeznek, romlásnak indulhatnak, úgyhogy ha szükségesnek látod, tegyél a tetejükre valamilyen súlyt, hogy ne ússzanak a víz felszínére. Az üveg tetejét zárd le légmentesen.
Sötét, nagyjából 20-22 fok körüli helyen kb. 5-20 napig tárold a zöldségeket. Nyáron néhány nap is elég neki, télen akár több hét is kellhet. Már 1-2 nap után hab képződik majd a tetején, ez azt jelenti, hogy beindult az erjedés. Tapasztalni fogod, hogy a kupak alól lé szivárog, így az is előfordulhat, hogy esetleg sziszegő hangot hallasz. Ha esetleg túl sok lé elfolyik, érdemes pótolni. Ha megkóstolod, és jónak ítéled az ízét, azonnal fogyaszthatod, de felbontás után már a hűtőben tárold.
Ha már nem látsz több buborékot a felszínén, valószínűleg kész van, elteheted a kamrába. A lényeg, hogy hűvös helyre rakd, a hidegben nem erjed tovább.
Fermentált káposzta
Hozzávalók 12 adaghoz
- 1 fej káposzta
- 3 liter víz
- 3 evőkanál só
Elkészítés:
A káposztákról leszedegetjük a külső leveleket, megmossuk, levágjuk a torzsa csúnyább részét. Félbevágjuk, majd negyedekre, aztán egészen vékony csíkokra szeljük. Van, aki reszelve szereti, egészen apró formában. Mi a valamivel vastagabb, gyufaszáljellegű darabokat preferáljuk, ezért késsel dolgozunk.
Sóoldatot készítünk: a sót elkeverjük a vízzel, míg fel nem oldódik benne teljesen.
Egy nagy befőttesüveget alaposan kimosunk, kiszárítunk (pl. a 90 fokos sütőben). A káposztát beleszórjuk, közben igyekszünk minden teret kihasználni, nem hagyni üres részeket az üvegben. Végül felöntjük a káposztát a sóoldattal. Fontos, hogy a víz egészen ellepje, ne lógjon ki alóla semmi. Ehhez én egy nagy poharat süllyesztek az üveg szájába, de bármi jó, ami a víz alatt tartja a zöldségeket.
A befőttesüveget lezárjuk, és húsz fok körüli egyenletes hőmérsékletű helyen hagyjuk erjedni. Fontos, hogy tegyünk alá egy tányért vagy tálcát, mert az erjedés beindulása után kifolyhat belőle némi víz. Öt nap után kezdhetjük el a kóstolgatást: ha már elégnek érezzük, betehetjük a hűtőbe, ahol lassan, de folytatódni fog az erjedés. Ha viszont még tovább szeretnénk fokozni az ízét, hagyjuk tovább állni a szobahőmérsékleten, és naponta, kétnaponta kóstoljuk újra. Amikor elégedettek vagyunk vele, akkor tesszük a hűtőbe.
Fotók: Getty Images