Hogyan rakjunk össze krémlevest akármiből, recept nélkül?
Cikkek
Habkönnyű túrógombóc, ahogy a nagyi készítette: így nem fog szétesni főzés közben
Karácsonyi narancsos, gesztenyés kuglóf: csak keverj össze mindent
Ropogós
Puha mézeskalács csokiba mártva: így dobd fel az ünnepi sütit
Friss, ropogós spenótsaláta vörös áfonyával: ünnepi köret sültek mellé
Krémes karácsonyi diótorta: beragyogja az ünnepi asztalt
Gazdag, ünnepi halászlé: karácsonykor kötelező az asztalra
10 mesés aprósütemény karácsonyra: mutatósak és finomak
Semmi, de tényleg az égvilágon semmi szükség nincs zacskós levesre, ha van egy kamránk néhány konzervvel és pár darab zöldséggel. Egy átlagos krémlevest összedobni nem több húsz percnél, ez alig több egy instant fájdalom összerittyentésénél.
A krémlevesben az a legjobb, hogy bármi bármivel helyettesíthető, a végeredmény általában csak izgalmasabb lesz az improvizációtól.
Az alap
Az persze nagyon erős túlzás, hogy bármiből készülhet krémleves, de nagyon sok alap működhet jól, sőt, zöldségek és gyümölcsök kombinációjából is remek dolgok születhetnek. Vannak olyan alapok, amik túl markánsak ahhoz, hogy egyedül elvigyék a hátukon a dolgot, mint a zeller vagy a fehér répa, melléjük mindenképp kell valami, ami lágyít az ízükön, például körte vagy alma. Két főszereplőnél több viszont már túl sok, teljesen összezavarja az embert. Én éppen ezért szoktam kihagyni az olyan sok receptben szereplő krumplit, ami csak tompítja a középpontban lévő zöldség ízét.
A lé
A legjobb a húsleves vagy az alaplé, de ha az nincs kéznél, még mindig jobb vizet használni és erősebben fűszerezni, mint leveskockához nyúlni, mert az egyszerűen nem jó ízű. Az ízes lé ugyanakkor nem csak húsleves vagy alaplé lehet, hanem például zöldségmaradékok, brokkoli-vagy karfiolszár, borsóhéj, spárgavég és bármilyen konyhai szemétnek minősülő dolog leve.
A tejtermék
A legtöbb recept tejszínt ír, ami a legtöbb esetben túl nehéz, túl zsíros megoldás, sokkal izgalmasabb eredményeket lehet elérni egy kis görög joghurttal vagy tejföllel, vagy akár kókusztejjel. Ezeket bátran lehet variálni, a savanykásabb alapízeknél például érdekes lehet egy édeskésebb tejtermék és fordítva. Tehát a paradicsomlevest izgalmassá teszi az édeskés kókusztej, az édesburgonyát pedig a fanyar joghurt.
A sűrűség
Talán a legfontosabb dolog az, hogy eltaláljuk a határvonalat a bébiétel és a krémleves között. Ha túl sűrű lesz, a harmadik kanálnál annyira eltelítődünk az ízével és az állagával, hogy nem is visz minket tovább a lendület a tányér aljáig, és nyilván az sem jó, ha túl híg marad.
A feltét
Feltét szinte bármilyen konyhaszemétből lehet, ami passzol a leves ízvilágához. Akkor a legjobb, ha ellenpontozza az alapízeket: az édes zöldborsóra ezért morzsolunk fetát, a brokkolihoz szuper a füstölt sonka, a sütőtökhöz a kókusz, és így tovább. Az ellenpontozás nem csak ízben, állagban is jól jön, ezért működnek nagyon jól a ropogós dolgok a krémlevesekben, különösen a magok, de mostanában menő és környezettudatos megoldás az étel maradék szárából, leveléből levesbetétet gyártani.
Krémleveseink korábbról: