A legfinomabb krumplisaláta alapszabályai - Bizony, ezt is el lehet rontani - Gasztro

Habkönnyű túrógombóc, ahogy a nagyi készítette: így nem fog szétesni főzés közben

Kezdőként egy krumplisaláta egyáltalán nem olyan egyszerű feladat, mint amilyennek tűnik: most néhány tippel igyekszünk segíteni.

A tojásfőzés, a rántotta vagy a sima rizsfőzés olyan dolgok, amiket nagyon könnyű kezdőként elrontani, mert a receptek nem írják le pontról pontra, mit hogyan kell csinálni, illetve sok mindent evidensnek gondolnak, ami egy kezdőnek nem feltétlenül az.

Számomra a krumplisaláta sokáig volt óriási mumus - már egészen emelt szintű dolgokat jól készítettem, de ez az egy nem ment. Vagy szétfőtt, vagy túl kemény maradt a krumpli, esetleg még ennél is rosszabb dolgok történtek vele, és itt-ott pürésre főtt, másutt pedig kemény maradt. Pedig krumplisaláta nélkül nincsenek ünnepek, egyszerűen alap. Hogyan kerülhetjük el az ilyesfajta katasztrófákat?

A krumplit héjában főzzük

A legtöbb krumplisaláta-recept héjában javasolja a főzést. Ez azonban korántsem egyszerű ügy. Először is nem mindegy, milyen krumplit választunk: a legjobb a lisztes, másnéven a nem szétfővő burgonya. De az sem mindegy, milyen méretűeket teszünk a kosárba: fontos, hogy közepes méretű, se nem túl kicsi, se nem túl nagy krumplikat válogassunk össze, és körülbelül azonos méretűek legyenek, nem jó, ha az egyik icipici, a másik óriási, mert az egyik tíz, a másik húsz perc után fog csak megpuhulni. Még az azonos méretű krumplik főzésénél is érdemes nagyon résen lenni és gyakran ellenőrizni, megpuhult-e már.

Fájdalmas, de muszáj

Egyáltalán nem kellemes, mégis muszáj még forró állapotában lehúzni a krumpli héját, különben rátapad és valóságos kínszenvedés lesz a dolog. Ehhez egy villát óvatosan a krumpliba kell döfni, a másik kezünkkel pedig egy kés segítségével lehúzogatni róla a héját.

Épp ellenkezőleg

A szép, szabályos szeleteléshez viszont éppen az ellenkező megoldásra van szükség: a krumpli teljes kihűtésére. Minél hidegebb a krumpli, mikor szeleteljük, annál szebben fog sikerülni a dolog. Sokan szeletelés után még hagyják picit száradni, szikkadni is a krumplit, hogy aztán keverés közben semmiképpen se törjön össze. Ám ezzel párhuzamosan létezik egy teljesen ellentétes irány, mikor forrón szeletelik fel a krumplit éppen azért, hogy minél több öntetet, minél mélyebben tudjon magába szívni.

A neheze

És csak most jön a neheze: ha sikerült ideális állagúra főzni, pucolni és szeletelni a krumplit, meg kell komponálni a kísérőket és az ideális ízvilágot. Nem jó a túl savanyú, túl hagymás vagy éppen elmajonézezett krumpli sem. Ahány család, annyi krumplisaláta, van, aki irtózik a hagymától, más nem tudja nélküle elképzelni. A lényeg, hogy ennél a pontnál sem létezik pontos, kőbe vésett recept, jobb, ha az ember kóstolgatva igazítja saját ízléséhez a savanyú, sós, édes ízeket.