Újabb piackörúton jártunk: ilyen a Nagycsarnok és a Teleki téri piac
Cikkek
Így lesz igazán szép a mézeskalács díszítése: ez a fényes cukormáz titka
A chilis bab titka a fűszerezésben és a főzési időben rejlik
Ropogós
Almás-fahéjas zabkása sütőben sütve: tápláló és isteni reggeli
Ragacsos, ír krémlikőrös fudge: tökéletes gasztroajándék
10 ünnepi sült a karácsonyi asztalra: hagyományos és új kedvencek egy helyen
Karácsonyi narancsos, gesztenyés kuglóf: csak keverj össze mindent
Ehető karácsonyi dekorációk: 7 kreatív ötlet, hogy lenyűgözd a vendégeket
Kedves kolléganőm feltérképezte és lefestette nekünk milyen a hangulat a Garay, Lehel téri, Rákóczi csarnok, Hold utcai piacokon, de most tovább folytatjuk ezt a bazári hangulatú sétát, és megnézzük, mi újság a Nagyvásárcsarnok és a Teleki tér sokat megélt sorai közt.
Drága nagymamám azok táborát erősítette, akik képesek hajnalok hajnalán ébredni, hogy a korai órákban kedvenc piacukat járva elvesszenek a vásári hangulatban, hogy aztán friss alapanyagból készüljön a család számára az ebéd. Ezt az örökséget igyekezett továbbadni, szent meggyőződése volt ugyanis, hogy a piacokon mindig jobb a minőség és a pénztárcánkban lapuló pengőnket is okosabban lehet beosztani.
Tény, hogy a régi időkben nagy hangulata volt a piacos bevásárlásoknak, de manapság a mérleg a szupermarketek javára billent abból a szempontból, hogy nagyobb forgalmat könyvelhetnek el, hisz a legtöbb piac délután 4-kor lehúzza a rolót, a nagy boltok pedig sok esetben este 10-ig várják a vásárlókat.
A dolgozó nők életébe hétköznapokon nem fér bele a piaci kiruccanás, csak hétvégén ejthetik meg, olyankor pedig eszükbe juthatnak azok az idők, amikor gyermekkorukban mamáikkal és anyukáikkal gyönyörködtek a piac színes választékában.
Ezen a piaci túrán két csarnokba nézünk be, az egyik a Nagyvásárcsarnok, a másik a Teleki téri piac. A két bazár körülbelül fél órára van egymástól, ez nem nagy távolság, a különbség viszont óriási.
Budapest legnagyobb és legszebb vásárcsarnoka, a Nagycsarnok
A IX. kerületi Vámház körúton büszkén tornyosul a vén épület, amit a téglaépítészet egyik legszebb alkotásaként tartanak számon. Pecz Samu építész tervei alapján, 1897-ben készült el a csarnok, amit 1977-ben műemlékké nyilvánítottak. Az épület 1994-ben alapos renováláson esett át, majd 1999-ben az építészeti szakma rangos nemzetközi elismeréssel jutalmazta. 2013-ban a CNN Travel Európa legjobb piacának nevezte.
Nos, ez a piac valóbban csodás. A környék, ahol fekszik, elbűvölő, mindegy, hányszor járok arra, mindig magával ragad a látvány. A csarnok hatalmas kapuin belépve a legtöbbször óriási tömeg fogad, ugyanis a turisták közkedvelt helye. A tömeget nem mindenki kedveli, ezért nekik azt tanácsolom, a korai órákban lógjanak be a piacra, az eléjük táruló választék óriási lesz, bármerre nézünk szépséges zöldségek, gyümölcsök, húsok és csupa különlegesség vár ránk.
A turisták miatt van egyfajta bazári hangulat, vannak olyan standok, amelyek külön rájuk szakosodtak. Különleges csokoládékkal, pirospaprika kánaánnal és különböző szuvenírekkel kápráztatják el őket az eladók, mint például a magyar népviseletbe öltöztetett porcelánbaba. A hentesárut kínálók is igyekeznek kitenni magukért, kedvelt hazai csemegéinket, szeletelt gyulai kolbászt vagy téliszalámit kóstolhatnak az idelátogatók.
Kicsit drágább, mint a többi piac, úgyhogy meggondoltan, szervezetten érdemes ide kilátogatni és elveszni a sorok kínálatában, mert ha egy nagyobb külföldi csoport elfoglalja a hatalmas piacot, nehéz lesz alaposan körbenéznünk a nagy múltú falak között.
A VIII. kerület kedvelt piacán mindig zajlik az élet
A legtöbb piacon hétköznap csend és béke honol, hétvégén van a nagy roham - ez az állítás azonban nem igaz a Teleki téren található piacra. Itt mindig van forgalom, és még délután 4 után is találhatunk olyan standot, ami nyitva van és ahol jó áruhoz juthatunk.
Elhelyezkedésileg nem olyan pazar, mint a Nagycsarnok, inkább izgalmasnak nevezném, hisz ez egy zárt tér, amit a Fiumei út, a Karácsony Sándor utca, a Dobozi utca és a Népszínház utca határol. Ha erre a piacra tévedünk, biztosan nem fogunk turistákba botlani, a hangulatról a nagy múlttal rendelkező standok gondoskodnak, akik első osztályú termékeiket kínálják nekünk.
A Teleki tér az 1850-es években alakult, 1897-től használtcikk-piacként üzemelt, napi tízezer látogatót is fogadott. A II. világháború után egyfajta gyülekező lett, munkakeresők szállták meg a teret. 1950-től lett piac, amit 2011-ben bezártak és lebontottak. A megújult Teleki piac 2014-től nyitotta meg kapuit, a régi vásárlók nagy örömére többségében ugyanazok az árusok tértek vissza, akik korábban is voltak, és akik messze földön híresek voltak kiváló minőségű termékeikről.
Az új Teleki, ha őszinte akarok lenni, a megnyitás óta kicsit lelakott lett, de a látvány nem minden. Vannak itt olyan termelők és árusok, akik miatt muszáj betérni a piacra. A Telekin kapható savanyúság szerintem a legfinomabb a városban, de Laci bácsi baromfihúsáért is hosszú sorokban áll a sor.
Meg szeretném még említeni Pali bácsi sertéshúst árusító pultját, a régi vágású hentes úriember módjára szolgálja ki vásárlóit. Sajnos sok hentesboltban előre leszeletelik a felvágottakat, ledarálják a húst, ha pedig frisset kérünk, morognak, sőt, olyan is előfordul, hogy nem szolgálják ki az embert. Pali bácsinál ilyen nincs! Természetesen neki is van darált hús kínálata, de a vásárló kérésére azonnal elkészíti friss húsból is.
A piacon tényleg zajlik az élet. A falatozók szinte mindig telt házzal üzemelnek, hosszú beszélgetésekre hívják a kerületi barátokat. Öröm nézni, hogy itt nem üres standok állnak, sikerült megőrizniük a piac szellemiségét.
Fotók: Botos Claudia/Sóbors, Cover: Getty Images