Milyen ételeknek tesz jót leginkább a margarin, és hogyan érdemes használni? 8 jó tippet is mutatunk

Laktózérzékenyek körében különösen népszerű a margarinnal történő sütés és főzés, pedig nem csak a tejcukorra érzékenyeknek ajánlott a használata.

A cikket a Rama, a Flora és a Delma forgalmazója, az Upfield támogatta.

A margarin növényi olajok feldolgozása során előállított zsiradék, amely - az új eljárásoknak köszönhetően - csak minimális mennyiségben tartalmaz transz-zsírsavat. A margarinban található telítetlen zsírsavak ráadásul csökkenthetik a koleszterinszintet és a szív-és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát, vagyis egyáltalán nem káros az egészségre, sőt.

Sütésnél és főzésnél elengedhetetlen a zsiradék használata: a vegetáriánus étrendet követők az állati eredetű zsiradékok helyett a növényi alapú olajokat részesítik előnyben, de nem csak nekik érdemes áttérniük ezeknek a használatára.

Az, hogy melyik zsiradék az egészségesebb, nehéz kérdés, de az biztos, hogy a szervezetnek szüksége van a zsírsavakra, csak az nem mindegy, hogy milyen típusúra és milyen mennyiségben. A legtöbb állati zsiradékban - és az ezekből készült feldolgozott élelmiszerekben - magas a telített zsírsavak aránya, míg a növényi olajok telítetlen zsírsavakban gazdagok. A szervezetnek mindkettőre szüksége van, nagyjából 2:1 arányban a telítetlenek javára, melyekből azonban sokkal kisebb mértékben fogyasztunk. 

A nagyiféle régi receptekben mindig margarinnal készülnek a csodálatos sütemények, de a növényi zsiradék főzés során is használható - sokkal jobb textúrát és zamatot ad a serpenyőben pirult zöldségeknek vagy húsoknak, mint a sima olaj. A csökkentett zsírtartalmú vagy a light változatok pedig alacsonyabb zsírtartalmuk miatt fogyókúrázók étrendjébe is beépíthetőek.

A margarin a sütemények lelke

A sütemények akkor lesznek igazán finomak, ha a tésztába vagy a töltelékbe valamilyen zsiradék kerül. Ha a margarin mellett döntesz, először is érdemes 70% feletti zsírtartalmú margarint választani. A magasabb zsírtartalomnak köszönhetően ugyanis puhább és morzsalékosabb lesz a tészta textúrája. Főként az omlós tészták, piték, linzerek készítésénél ez mindenképpen előnyös. Kevert jellegű süteményekbe viszont alacsonyabb zsírtartalmú is kerülhet.

Kelt tésztáknál, kakaós, csokis vagy más intenzív ízesítésű süteményeknél használj semleges margarint, míg aprósüteményeknél, krémek készítésénél válassz vajas ízű margarint.

Krémeknél, például a híres párizsikrém készítésénél a margarin jó alternatíva a vajjal szemben, mivel a kencével könnyebben lehet dolgozni, ráadásul a hűtés során nem keményedik túlságosan vissza, hanem krémes marad hidegen is. Csokimáz készítésénél szintén jól használható, fényes lesz tőle a borítás.

A margarin szobahőmérsékleten is jól tartja az állagát, könnyű vele dolgozni és a hűtőben sem lesz kőkemény. 

Főzésnél is érdemes használni

Főzésnél, például krémlevesek, mártások, főzelékek készítésénél, utólag is az ételhez keverhető, így megőrizve a telítetlen zsírsavak jótékony tulajdonságait, emellett pedig selymes, lágy állagot is kap az étel. Serpenyőben pirult ételek készítésénél, mivel a víztartalma magas, ezért a zöldséget kezdetben csak párolja, utána pedig szépen pirítja, ráadásul kellemes zamatú lesz, nem fog zsírban úszni. Ilyenkor azonban érdemes vigyázni, hogy ne hevítsd túl a margarint, mivel az károsítja az esszenciális telítetlen zsírsavakat.

A magas, 70% feletti zsírtartalmú margarinokkal sült húsokat is érdemes készíteni, a megmaradt zsiradékból pedig pecsenyelé vagy mártás készülhet. Viszont a hús sütésénél - ha serpenyőben készülne -, érdemes alacsony hőfokon addig hevíteni a margarint, míg a víz elpárolog belőle, csak utána kerüljön rá a sütni való.

A margarin kenyérre is kenhető, szendvicsalapanyagnak tökéletes, de különböző ízletes kencék is készíthetőek belőle, amelyeket reggelinél öröm lesz a veknire kenni.

Fotó: Getty Images