Sűrű, tápláló kolumbiai krumplileves: az ajiaco egytálételként is megállja a helyét

A nagyiféle húslevesre mindig azt szoktuk mondani, gyógyír minden bajunkra. A kolumbiaiak nemzeti leveséről is valami hasonlót mondanak, egész pontosan azt, hogy az ajiaco bánatűző finomság, ami a háborgó lelket megnyugtatja.

A leves lelke a burgonya, ami nagyon fontos alapanyag a kolumbiai konyhában. Úgy tartják, az ország őslakosai lehettek a világ első krumplitermesztői. Az eredeti recept szerint háromféle burgonyából készül, ami Kolumbiában terem, yukon gold, russets, sima piros héjú. Itthon csalnunk kell egy kicsit, használjunk három helyett kétfajtát, piros és sárga héjút.

A leves a szép aranyló színét a yukon gold burgonyától kapja, de 1 teáskanálnyi sáfrány is kerülhet a levesbe, hogy még szebb legyen. A fűszerekkel is bajban lehetünk, de szerencsére van olyan, ami passzol a burgonyához. A levesben az egyik meghatározó fűszernövény a guascas, amit idehaza lehetetlenség beszerezni, ehhez a növényhez leginkább a babérlevél hasonlít, ezért ezzel lehet helyettesíteni.

A tartalmas levesben a krumpli és hús mellé hagyma és kukorica is kerül. Kolumbiában mindig kínálnak külön tányéron főtt rizst és avokádót a leves mellé, a tetejére pedig  kapribogyó és tejszín is kerül.