Így készül a kumpir, a török sült burgonya: bármilyen feltét jól áll neki

Gyermekkori rémálmunk a nyári erdei kiránduláskor rövidnadrágban elszenvedett csaláncsípés. Rágondolni is rossz, hogy megegyük ezt a rosszindulatú növényt. Pedig a csalán egészséges, amit nemcsak gyógyászati céllal használhatunk fel, hanem ilyenkor tavasszal különféle finomságokat is készíthetünk belőle.

Ahogy a mellékelt ábra is mutatja, varázsolhatunk belőle például egy finom pestót. Ezt aztán ehetjük pirítós mellé, vagy hagyományos módon rázuttyanthatjuk egy kis tésztára. A csalán különleges ízét a klasszikus pesto hozzávalói remekül kiemelik.

A csalán-pesto alábbi receptúrája eltér a klasszikustól. A csalánt ugyanis előbb blansírozzuk és csak utána aprítjuk. A csalán feldolgozása esetén azért tesz jó szolgálatot a művelet, mert ártalmatlanítjuk vele a csípős zöldfélét.

Blansírozás

A blansírozás egyébként egy remek eljárás, melyet előfőzésnek vagy sokkolásnak is hívnak. Azt jelenti, hogy a zöldségeket rövid ideig forró vízben főzzük, majd hirtelen jeges vízbe mártjuk. Ezzel a módszerrel megőrizhetjük a zöldségek ízét és színét, illetve - fagyasztással - remekül tartósíthatjuk azokat. Ha utóbbi a célunk, fontos, hogy a jeges vizes fürdő után mindig alaposan szárítsuk meg a zöldeket, csak azután tegyük őket a mélyhűtőbe. Ha ugyanis vizesen kerülnek lefagyasztásra, roncsolódik a sejtfaluk, és mikor felolvasztjuk őket, szottyadtak és gumiszerűek lesznek.

Én általában késes aprítóban készítem a pestót, és azonnal elhasználom, mert hamar megbarnul. Nem kizárólagos azonban ez a módszer. A szakavatott, házi pestokészítő mozsárral dolgozik - és milyen igaza van. Bár jóval fárasztóbb az ügymenet, megéri, mert így a zöldségkrém sokkal tovább kívánatos marad. Így vagy úgy, a csalán-pesto egy izgalmas és egészséges csemege, amit érdemes kipróbálni.

Csalán-pesto

Hozzávalók 5 adaghoz

5 bögre csalánlevél
2 gerezd fokhagyma
2 evőkanál citromlé
0.5 teáskanál só
0.75 bögre kesudió
2 evőkanál parmezán
0.5 bögre olívaolaj (extra szűz)

Előkészítési idő: 10 perc
Elkészítési idő: 3 perc

Elkészítés:

A kesudiót száraz serpenyőben addig pirítjuk, míg illatozni nem kezd.

A csalánt mindig kesztyűvel fogjuk meg - bár a huncut szemű bácsi a piacon, akitől én szoktam beszerezni a csalánt, állítja, hogy nem csíp, de szerintem ne kockáztassunk.

Blansírozzuk a csalánt. Ha ezzel megvagyunk, már levehetjük a kesztyűt, mert ilyenkor már tényleg nem csíp. Távolítsuk el a csalán szárát. A lecsipkedett leveleket tegyük a késes aprítóba a pirított kesudióval - ami addigra már kihűlt -, a parmezánnal, fokhagymával, a sóval, a citromlével és az olívaolajjal együtt. Turmixoljuk ízlés szerint krémesre vagy rusztikusan darabosra.