Illatos pirított tészta szójaszósszal és roppanós zöldségekkel: finomabb, mint a büfében kapható

Amikor azt hallod, milyen finomak az olasz tésztaételek, jusson eszedbe, hogy az ázsiai gasztronómiában is jó néhány verhetetlen tésztás fogás található, amelyeket bátran alakíthatsz ízlés szerint.

Ha a családommal étterembe megyünk, akkor többségi szavazással mindig az ázsiai ízek nyernek, ilyenkor sajnos én járok rosszul, mert nem rajongom értük. A mai napig emlékszem az első kínai étteremben tett látogatásomra, lehettem vagy 8 éves, egy új hely nyílt, amely tagadhatatlanul nagyon hangulatos volt, belépve elvarázsolódtam. Az étteremben kerek asztalok kaptak helyet, mindegyik közepén volt egy tálcaszerűség, azt lehetett forgatni. A vacsorára nagy társasággal érkeztünk, mindenki élvezte, csak én maradtam éhen. Egyedül a tojásos rizzsel voltam elégedett, így abból csipegettem. A lakoma végén jött a desszert, a fagyikehely, mivel azonban látták a pincérek, hogy szerencsétlen gyerek nem evett, csak néhány falat rizst, óriási adagot kaptam. Ez a legjobb emlékem, ha ázsiai konyháról van szó, azóta sem szerettem meg sajnos - az alábbi változat viszont hatalmas kedvencem.

Mindkét szülőm remekül főz, szívesen kísérleteznek a külöleges ízekkel, sőt, a fúziótól sem riadnak vissza. A most következő tészta is fúzió, kicsit magyaros a házi paradicsompürének köszönhetően, de ott vannak benne a jól ismert ázsiai ízek is, a szója, mogyoró és a karakteresebb aromák- így az is meg fogja szeretni, aki eddig hozzám hasonlóan nem kedvelte. Az ízek kialakításánál légy bátor, ha szereted a csípőset, adj hozzá tüzes fűszert, ha pedig lágyítani szeretnéd, hagyd ki belőle.