Így használd az egyes rizsfajtákat 1. rész – Basmati rizs
Cikkek
Habkönnyű túrógombóc, ahogy a nagyi készítette: így nem fog szétesni főzés közben
Ropogós bőrű sült libacomb Márton-napra: így készítve lesz tökéletes
Ropogós
Ellenállhatatlan narancsos pöfetegkeksz: egyszerűen készül a finomság
Omlós rántott hús tojás nélkül: kefires pác teszi izgalmassá
Csábító csokis-narancsos torta: pihe-puha piskótából készül
Kukoricás burgonyagratin: nincsen párja a krumplis fogások között
Retró, baracklekváros piskótatekercs: így biztos, hogy sikerülni fog
A rizsek fajtáiról és felhasználásukról szóló sorozatunkban elsőként a basmati rizsről lesz szó: a hosszú szemű fajta nemcsak nagyon finom, de egészségesebb is, mint gondolnád.
A basmati rizs egy főként India, Pakisztán és Nepál területén termesztett fajta, amely hosszú és vékony szemeiről ismert. Fehér és barna típusa is létezik. Az elterjedtebb fehér rizsnél illatosabb, jellegzetes diós jegyekkel rendelkezik, amely azonban nem annyira intenzív, mint a jázminrizs esetében.
A sima hosszú szemű fajtával ellentétben a szemek puhábbra, kevésbé rágósra főnek, és jóval kevesebb keményítőt tartalmaz, mely tulajdonsága közkedveltté teszi fogyókúrázók és szénhidrátanyagcsere-zavarokkal küzdők körében. Összehasonlításként: bár a fehér rizshez képest ugyanannyi szénhidrátot tartalmaz, glikémiás indexük (GI) eltérő. Míg a fehér rizs 72-es glikémiás indexű, addig a basmati értéke 50 és 58 között mozog, ami alacsony-közepesnek mondható.
Mivel magasabb a rosttartalma, lassabban felszívódó szénhidrátnak számít, fogyasztása nem okoz vércukor-ingadozást, így jóval egészségesebb, mint a legtöbb más fehér rizsfajta. Ha érdekel, hogy milyen más egészségügyi hatásai lehetnek a rostfogyasztásnak, akkor ebben az átfogó cikkünkben bővebben is olvashatsz a témáról. A rostok mellett a B1-, B6-vitamin-, folát-, réz-, magnézium- és cinktartalma is kiemelkedő, és kis mennyiségben vasat is tartalmaz.
Mihez használd?
A basmati rizsből remek sáfrányos párolt köret, indiai biryani, curry köret, pulao, sült rizs, rizses saláta és bármilyen más fogás is lehet, ahol fontos, hogy a szemek ne tapadjanak össze.
Mire nem alkalmas?
Mivel a basmati egy igazán pergős fajta, amely nem tapad össze, nem alkalmas az olyan ételekhez, mint a kása, a puding, a sushi, a rizottó, a paella, vagyis olyan fogásokhoz, amelyekhez puha, ragacsos, szétfőzhető rizs szükséges.
Így készítsd
A basmati rizst érdemes folyó víznél átmosni, és lehetőség szerint 10-15 percig áztatni. Ez a lépés nem kötelező, de általa gyorsabban megpuhulnak majd a szemek. A rizst 1,5-1,75-szörös vízben szokás főzni, ezt a mennyiséget attól függően változtasd, hogy mennyire szereted al dentén, illetve a recept mennyire pergősen igényli. Az elkészítésre több módszer is létezik.
- Ha igazán pergős rizst szeretnél, akkor főzés előtt ghín vagy olajon pirítsd meg. Ebben az esetben tilos átmosni és áztatni. Ha a szemek enyhén áttetszővé váltak, akkor öntsd fel forró vízzel, és fedő alatt alacsony hőfokon főzd 12-15 percig. Kapcsold le a tüzet, és hagyd, hogy a fedő alatt 10 percig tovább párolódjon.
- A rizst átmosás után tedd hideg (vagy meleg) vízbe, és forrástól számítva főzd 12-15 percig az első módszerhez hasonlóan. Ha letelt az idő, ebben az esetben is pihentesd 10 percig fedő alatt.
- A hagyományos indiai szokások szerint a rizst forrásban lévő bő vízbe tedd, és fedő nélkül, közepes hőfokon főzd 12-15 percig. Ezt követően tegyél rá fedőt, és hagyd pihenni 10 percig.
Fotók: Getty Images