Ezek az ehető és a mérgező bogyók - Vigyázzunk az erdőben

Ősszel az erdőt járva gyönyörködhetünk a természet szépségeiben, de nagyon vigyázzunk, milyen növényeket érintünk meg. Ugyanis a gyönyörű bogyók közül némelyik érintése súlyos betegségeket, akár halált is okozhat.

Gyerekkoromban nem voltam nagy erdőjáró, de ha néha elmerészkedtem kirándulni, csipkebogyót mindig szedtem. Akkor volt igazán finom, ha már megcsípte a dér. Finom tea, esetleg szörp is készült belőle.

Mióta futok, azóta kezdtem el igazán megszeretni az erdőt, de ilyenkor nincs nagyon időm megfigyelni a szépségeit. Nemrégiben egy sérülés miatt a szokásos futóútvonalamat kirándulva tettem meg, és végre megnézhettem, milyen gyönyörű helyeket szoktam meglátogatni. Bármennyire is csábítóak a színek és a bokrokon, fákon termő növények, bogyók, érdemes velük vigyázni, mert vannak kifejezetten mérgezők is, fogyasztásuk akár halálos kimenetelű is lehet. 

Ehető bogyók

Fekete bodza

A növénynek nemcsak a bogyói, hanem a virága is ehető, de vigyázzunk, a zöld részei mérgezőek. A virágokat ízesíthetjük cukorral, citrommal, vízzel, így klassz limonádét kapunk. Beletehetjük őket palacsintatésztába is, kisüthetjük, de csinálhatunk belőlük szörpöt is. A bogyókat keverjük például szederrel vagy almával, és főzzünk belőle lekvárt. Arra ügyeljünk, hogy a zöld részeket távolítsuk el, azok mérgezőek. 

Kökény

Ez az apró, kékesfekete bogyós növény szeptemberben érik, az érett termésének húsa fanyar ízű. Ahogy a csipkebogyót, ezt is akkor érdemes leszedni, ha a dér megcsípte, mert akkor lesz édesebb. Együk nyersen, de készíthetünk belőle mártást is, ami vadhúsok mellé kiváló.

Csipkebogyó

A csipkebogyó a Magyarországon őshonos vadrózsa termése. Szintén dérrel csípve finom. A termése, ha narancssárga, akkor még nem érett, de a sötét mélyvörös már túlérett. Valahol a két szín között kell leszedni. Rengeteg C-vitamin van benne, de csak akkor tud érvényesülni, ha leszedés után azonnal felhasználjuk. 

Húsos som

A napsütötte helyeket kedveli ez a növény, így inkább az erdők szélén terem. A termése piros, tojás alakú, finom lekvár főzhető belőle, amit vadételekhez érdemes enni. Nagyon magas a C-vitamin- és a karotintartalma. 

Mérgező bogyók

Fehér fagyöngy

Ez az örökzöld, élősködő növény nem terem önállóan, leggyakrabban az alma-, az akác-, a fűz- és a nyárfa ágain képez bokrokat. A gazdanövényen gömb alakban lóg. A termése úgynevezett bogyótermés, az emberre mérgező. Szerencsére nem esik kézre, hisz magasan van, de semmiképpen ne kóstoljuk meg. A levelei és az ágvégei viszont gyógyászati alapanyagok, amelyeket belső vérzések ellen és görcsoldóként is alkalmaznak. Az ezekből a hatóanyagokból készült gyógyszer erősíti a szívet és csökkenti a pulzusszámot. A leveleket és a vékony ágakat novembertől februárig gyűjtik. A fagyöngy Karácsony táján igazán népszerű, mert a kis bogyókból nagyon mutatós ajtódíszek készülnek. 

Nadragulya

Az egyik legmérgezőbb növény. Nyirkos erdőkben él. A levelei tojás, a virágai harang alakúak, barnás-ibolyaszínűek, belül sárgászöldek. A termése fekete bogyós, de ebben van a legtöbb méreg. A levele és a gyökere is mérgező, a gyerekeknél már 3-4 szem is halálos lehet. 

Közönséges tiszafa

Ez a fa egy igazi túlélő, akár 2000 évig is elél. A fa gyakorlatilag minden része nagyon mérgező. Nyár végén és ősszel jelennek meg az élénk piros, bogyóra emlékeztető magköpenyek. Ezek édesek és nem is mérgezőek, de a bennük lévő mag igen, sőt, a száraz levelei is. A méreg a legerősebben a lovakra hat, tünetei a támolygás, görcsök, izomremegés, ájulás és a végén szívelégtelenség, ami gyors halállal végződik. A madarakra nem hat, mert miután megeszik a magköpenyt, a mag emésztetlenül áthalad rajtuk. 

Fotó: Getty Images