Jobban ízlik a gyereknek a menzás főzelék, mint az otthoni - Működne a menzaforradalom?

menza cover
Legolvasottabb cikkek
Friss és ropogós

Az iskolai évek egyik legmeghatározóbb élménye a menzai étkeztetés, amely többekben hagyott rossz, mint jó emlékeket.

Hangoskodás, sorban állás, undok konyhásnénik, furcsa szagok - a legtöbb gyerek így jellemzi az iskolai menzát. Az iskolásoknak alig van idejük megenni az amúgy sem mindig bizalomgerjesztő ételeket, sokan meg sem kóstolják, vagy épphogy pár kanállal esznek belőlük. Emiatt éhesen távoznak, viszont így koncentrálni sem tudnak megfelelően. 

Ezt az áldatlan állapotot az úgynevezett menzareform volt hivatott rendbe tenni. A menzareform 2015. szeptember 1-én lépett életbe, amelyben nemcsak a só és a cukor mennyiségét tervezték csökkenteni, hanem konyhatechnológiai változtatásokra is sort kerítettek. 

Mint azt az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) Kommunikációs és Koordinációs Főosztályától megtudtuk, az intézet az elmúlt években számos lépést tett a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírások könnyebb megvalósításának érdekében, valamint 2017-ben elkészítette az Országos Iskolai MENZA körképet, valamint a közétkeztetés megítélésének javítása érdekében az elmúlt években több kampányt és programot is indított.

A menzarendelet elsősorban az ételekben a só mennyiségének csökkentését, a rostbevitel növelését, valamint a tej, tejtermékek mindennapi étrendbe illesztését tűzte ki céljául. Az ételek összeállításakor a hozzáadott cukormennyiséget, valamint a magasabb zsírtartalmú termékek fogyasztását is szeretnék visszaszorítani. 

iskolai menza belső

 A 2017-es menzakörkép tanúsága szerint a konyhák jóval több alacsony zsírtartalmú alapanyagot használtak fel, valamint a főzés során a konyhák 90%-a kevesebb zsiradékot, 97%-uk kevesebb cukrot használt. Több mint háromnegyedük nem használ ételízesítőt, sótartalmú fűszerkeveréket.

A reform értelmében az ízesített tejkészítményhez, az italként kínált tejhez nem adnak hozzáadott cukrot, és szénsavas vagy cukrozott üdítőt, szörpöt sem adnak a gyerekeknek.

Új ételek bevezetése

A konyhák kétharmada vezetett be új ételt, új alapanyagot a kérdezést megelőző fél évben. Legtöbben a köretek palettáját bővítették, megjelent például a bulgur, a kuszkusz, a köles, az árpagyöngy és a polenta is az étlapon, valamint gyakoribb a friss fűszernövények használata, változatosabbak az uzsonnakrémek, a saláták, a levesek. Az étrendek átlagos sótartalma 6,7 g volt, ami jelentősen alacsonyabb érték a 2013-ban mért 8,6 g-nál, de még így is magasabb a rendeletben előírt 3,5-6,6 értéknél.

Vegyes megítélés

A pedagógusok véleménye alapján az új ételeket az iskolák felében közepesnek, harmadában jónak ítélték a gyerekek. Ezzel szemben a pedagógusok véleménye sokkal kedvezőbbnek ítélte a bevezetett új ételeket: csupán az iskolák negyedében értékelték közepesnek, az iskolák felében jónak és 15%-ukban kiválónak. A pedagógusok véleménye szerint a gyerekek a menzán kapott ételek mennyiségével többségében elégedettek voltak: az iskolák harmadában voltak csak közepesen elégedettek, 52%-ában elégedettek és 13%-ukban nagyon elégedettek.

menza

A szülők véleményét az iskolák 60%-ában megkérdezik a menzáról. Az iskolák harmadában a szülők részéről már érkezett panasz az étkeztetéssel kapcsolatban. A panaszok többsége az ételek minőségét (50%), a változatosságot (38%), a mennyiséget (30%) és a higiéniát kifogásolta (28%).

Létezik más út - a Mezna 

Az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban megpróbálták a lehetetlent - olyan iskolai étkeztetést létrehozni, amely nemcsak finom, hanem összehozza a gyerekeket és megszeretteti velük az evést. Amikor az alapítványi gimnáziumként működő iskolában megindult az általános iskolai képzés is, nemcsak az iskolát, hanem az étkezést is meg szerették volna reformálni. A Meznát 2018-ban 3 lelkes, gasztronómiában is dolgozó szülő, Bajor Zsófi, Kauteczky Dávid és Zeibig Márton alapította. Mindhármuk célja volt, hogy ne csak az étkezés minősége javuljon, hanem a gyerekek gasztronómia iránt érzett szeretete is. Az alapítóknak fontos volt, hogy az étkezőhelyiségek is részei legyenek az iskolának. 

Egészséges ételek hazai alapanyagokból

Az alapítók hiszik, hogy minőségi ételeket csak minőségi alapanyagokból lehet elkészíteni. De nem csak ez a lényeg, a jó étel megszületése már a főzéshez való hozzáállástól is függ, aki főzi, belefőzi az egyéniségét.

mezna belső

Zsófiék nemcsak az elkészítésben, hanem a kiosztásban is segítenek, így teremtve meg a kapcsolatot a gyerekekkel. Fontos a visszajelzés, hiszen a gyerekek sokszor azonnal visszautasítanak bizonyos ételeket, amit aztán többszöri megkóstolás után végül megszeretnek. A visszajelzést pedig rögtön meg tudják tenni, az étkezőben ízlett/nem ízlett feliratú vödrökbe kell bedobniuk a szalvétájukat, de akár meg is mondhatják a véleményüket.

A csapat figyel arra is, hogy mi fogy jobban, illetve kevésbé. Nagyon nehéz nem megfelelni, hiszen háromféle menüből választhatnak a gyerekek, amiből az egyik vegetáriánus. Az ételek szezonális alapanyagokból készülnek, ősszel még mustot is kóstolhatnak a gyerekek. A Meznán az ételmaradék sem vész kárba, maradékmentőheteket tartanak, ilyenkor minden nap felírják, hogy mennyi ételt nem ettek meg. Az étkezés ünnepekhez is kapcsolódik, a zsidó újévkor mézes alma a menü, a kínai újévkor pedig tavaszi tekercs. 

Nem olcsó, de biztosan minőségi

Az árak bizony nem az állami menza színvonalán mozognak, egy három fogásos menü 1290 forintba  kerül. Az állami iskolában a napi étkezés az önkormányzat támogatásától függ. Itt a minőségi alapanyagokon túl a munkaerőt is meg kell fizetni, viszont a gyerekek nagyobb eséllyel eszik meg az ételt, nem maradnak éhesek, esetleg nem kell a szülőnek este meleg vacsorával is készülnie. 

Fotó: cover: Getty Images, belső: Getty Images, Fazekas Nikoletta (Mezna)

Ezt is szeretjük