Miből készüljön a kenyér, és miből a ropogós tészta? Búza, rizs és még 8 liszt

A liszt alaphozzávaló, minden konyhában megtalálható, hisz ebből készülnek a sütemények és a kenyerek, de paníroknál és sűrítésnél is használható.

Míg régebben a finom- és a rétesliszt volt a befutó, addig napjainkban gluténmentessel, teljes kiőrlésűvel és még csicseriborsóból készülttel is találkozhatsz, óriásira nőtt a lisztek univerzuma.

A választás nem egyszerű, érdemes a finomlisztet olykor lecserélni, ha mondjuk ázsiai hús- vagy zöldségbundát készítenél, válaszd a rizslisztet, mert zamatban és textúrában is érezni fogod a különbséget. Fontos, hogy csakúgy, mint minden élelmiszer esetében, törekedj jó minőségű lisztet beszerezni. A tárolásra is figyelj, száraz, fénytől védett helyen tartsd, bátran öntsd dobozba, aminek teteje is van.

A lisztválaszték óriási, érdemes szem előtt tartani, melyik mire jó. Most mutatunk néhány szuper lisztet, amit érdemes kipróbálni, ám mielőtt szó esne róluk, nézzük meg, mi alapján érdemes választani közülük.

A csomagoláson feltüntetett jelölések

Mielőtt vásárol az ember, mindig kezébe veszi a terméket, és elolvassa, mi áll a csomagoláson. A lejárati dátum mellett a liszteknél többféle jelölés található betűk formájában. Az első mindig a gabona típusát jelenti, vagyis ha B az első betű, akkor búza-, ha viszont K, akkor kukoricaliszt. A második betű a szemcse méretére utal, az L az apró, a D a dara, az F a nagyobb szemcse, az FF érdes szemcse, G a graham, K a korpa és a TK a teljes kiőrlést jelöli. A betűk mellett számok is találhatóak a liszt csomagolásán. A számok a hamutartalmat takarják, vagyis, hogy mennyi korpa, ásványi anyag van az őrleményben, minél magasabb a szám, annál több van a lisztben.

Finomliszt

Fehér liszt néven is ismert, ez a fajta a legnépszerűbb. A finomlisztet közönséges búzából őrlik, viszonylag kis mennyiségben tartalmaz glutént (körülbelül 10%-ban). A finomlisztet sütemények gyártásánál szokás használni: piskóták, torták, kevertek, piték, kelt tészták készítésénél, de mivel hétköznapi alapanyag, főzés során is előszeretettel alkalmazzák, húsok, zöldségek panírozásánál, levesek, főzelékek és mártások sűrítésénél.

Rétesliszt

Fogós lisztnek is szokták nevezni a mamák kedvencét. A finomliszt mellett ez a második legnépszerűbb, ahogy a neve is sugallja, készülhet belőle rétestészta, de nem csak az, sőt. Sütemények vagy galuska gyártásánál keverve szokták javasolni a használatát, pizzatészta nyújtásánál ajánlott a tészta alá szórni, sokkal ropogósabb és rugalmasabb lesz tőle. Nokedli vagy galuska készítésénél azért jó választás, mert sokkal kevesebb folyadékot vesz fel, mint a finomliszt, ezért puhább lesz a kedvelt köret vagy levesbetét.

Kenyérliszt

Ahogy a nevéből is kiderül, ez a liszt tökéletesen alkalmas kenyérfélék sütéséhez. Ha kenyérlisztből készíted a házi veknit, zsemlét, vagy bármilyen kenyérfélét, az élesztő vagy a kovász könnyebben működésbe lép, szép rugalmas tésztájú, levegős finomságnak örülhetsz.

Rozsliszt

A gabonaféle tele van értékes anyagokkal, bővelkedik magnéziumban, kalciumban, B-vitaminban. Íze jellegzetes, enyhén savanykás aromát ad a tésztának, karakteres zamata azonnal felismerhető a kenyérben vagy zsemlében. A rozslisztet sütemények tésztájába is belecsempészheted, legyen az piskóta vagy gyümölcskenyér. Ha kipróbálod, akkor a receptben írt finomliszt mennyiségéből 1-2 evőkanálnyit cserélj rozsra, ez a mennyiség kevésnek tűnhet, de bőven elég ahhoz, hogy sokkal különlegesebbé tegye a megszokott süteményt.

Durumliszt

Az olaszok nagyon szeretik a magas rosttartalmú lisztet. Bármilyen tészta készülhet belőle, az olaszok a pizzát is ebből dagasztják. Süteményeknél már más a helyzet, nem kifejezetten jó választás édességek alapjaként, csak akkor használd, ha bevált, kipróbált receptet találsz, amúgy inkább kerüld a kísérletezgetést!

Tönkölybúzaliszt

Az ősi gabona nem annyira ismert, pedig nagyon egészséges fajta, zamatában a rozslisztre hasonlít. Teljes kiőrlésű változatban is beszerezhető, próbáld ki bátran, vegyítve használd, párosítsd finomliszttel fele-fele arányban.

Rizsliszt

Az ázsiai ételek gyártásánál használják, gluténmentes, fehér vagy barna rizs finomra őrlésével készítik. A rizsliszt zamata nagyon érdekes, mivel enyhén édeskés. Az ázsiai konyhában húsok vagy zöldségek bundázásánál használják, ropogós textúrát ad a frissensülteknek. Emiatt érdemes kekszeknél is alkalmazni, szuper alapanyag finomliszttel vagy teljes kiőrlésűvel vegyítve.

Teljes kiőrlésű lisztek

Zamatban és színben mélyebb, mint a finomliszt, a belőle készült sütemények, kenyerek vagy a pizza tésztája sokkal tömörebb. A teljes kiőrlésű lisztben a gabonaszemet 100%-ban hasznosítják, vagyis a búzacsíra és a korpa is belekerül. A teljes kiőrlésű liszttel másképp kell bánni, mint a fehérrel, sokkal több folyadékot vesz fel.

Kukoricaliszt

A liszt szárított, őrölt kukoricaszemekből készül. Érdemes felfedezni, remek sűrítő mártásokhoz vagy főzelékekhez, de még piskótába is keverheted 1-2 evőkanállal, úgy sokkal könnyebb lesz a sütemény állaga. A kukoricalisztet olajban sült húsok és zöldségek bundájánál is használhatod, ropogós textúrát ad a frissensülteknek.

Csicseriborsóliszt

Jöjjön a végére egy igazi különlegesség, amit az indiai konyha használ előszeretettel. A liszt porrá őrölt csicseriborsóból készül, gluténmentes, a zamata kicsit édes. Főleg lepénykenyeret készítenek belőle, vízzel keverve ragacsos az állaga, vegán receptekben tojás helyettesítésére használják.

Fotók: Getty Images