Természetes probiotikum és fehérjebomba a natúr joghurt: jót tesz az emésztésnek
Cikkek
Habkönnyű túrógombóc, ahogy a nagyi készítette: így nem fog szétesni főzés közben
Ropogós bőrű sült libacomb Márton-napra: így készítve lesz tökéletes
Ropogós
Laktató, serpenyős melegszendvics: sonka és sajt kerül a rétegek közé
Tartalmas lencseleves sok zöldséggel: pikáns és laktató
Így készül az ikonikus baszk sajttorta: szuper remegős és krémes
Kiadós, szaftos krumplipörkölt: ropogós kenyérrel és savanyúsággal kínáld
Ezért fontos a D-vitamin: hiánya fáradtságot és hangulatingadozást is okozhat
Bár a legtöbb gyümölcsjoghurt tele van hozzáadott cukorral és adalékanyaggal, a natúr joghurt nagyon egészséges, kalciumban, káliumban, fehérjében gazdag.
Ahhoz, hogy megértsük, miért is annyira egészséges a joghurt, érdemes megnézni, hogyan is állítják elő. Savanyítás és alvasztás útján készül, az ízek kialakításáért a különböző baktérium- és élesztőtörzseket tartalmazó kultúrák felelnek. Ezek a jó baktériumok átalakítják a tejben található cukrot, amelyből tejsav keletkezik, így kapja meg a joghurt a jellegzetes, picit savanykás, fanyar ízét. Ahogyan áll, besűrűsödik, krémes lesz, a felesleges folyadék pedig kiül a tetejére.
Nem mindegy, milyen joghurt
Nem mindegy természetesen, hogy milyen joghurtot veszel, a natúr vagy a görög a lehető legjobb választás. Az ízesített változatokat hanyagold, ezek ugyanis tele vannak cukorral, édesítőkkel, adalékanyagokkal. Ha édesebben kínálnád, inkább vegyél natúrt, keverj bele mézet vagy friss gyümölcsöket.
Utóhőkezelt joghurtot sem érdemes választani, mert abban a jó baktériumok nagy része elpusztul a magas hőmérséklet miatt.
A zsírszegény joghurtot 2%-os tejből készítik, a görög joghurt viszont magasabb zsírtartalmú, ezáltal sokkal krémesebb, mert több tejsavót vonnak ki belőle. Mivel utóbbi jobban tűri a hőt, gyakrabban használják sütés-főzés során.
Mi mindenre jó?
Ha emésztési problémákkal küzdesz, a fehérjét vagy a kalciumot szeretnéd pótolni a szervezetedben, mindenképpen érdemes legalább napi egy joghurtot enni. A joghurtban viszonylag kevés laktóz található, hiszen a tejcukor tejsavvá alakul át, így van olyan laktózérzékeny, aki meg bírja emészteni, de azért óvatosan a kísérletezéssel, ez nagyban függ az intolerancia mértékétől.
Természetes probiotikum
A bélrendszer rengetegféle baktériumot tartalmaz, van köztük jótékony, semleges, de rossz is. Ha ezek egyensúlya felborul, nemcsak az emésztésre, az immunrendszerre, de akár a mentális egészségre is hatással lehet. Ilyenkor ugyanis nem szívódnak fel megfelelően a tápanyagok, így a szervezet számára amúgy hasznos ásványi anyagok vagy vitaminok nem tudnak hasznosulni. Az alkohol, a stressz és az antibiotikum is pusztíthatja a jótékony baktériumokat.
A joghurt olyan természetes probiotikum, amely jó baktériumokat tartalmaz, így jót tesz az emésztésnek, helyreállítja a bélflórát, megszünteti a puffadást, de hasmenés, székrekedés esetén is érdemes bevetni.
Tele van fehérjével
Nem csak a bélflóra védelméért érdemes rendszeresen joghurtot fogyasztani, a fehérjetartalma sem elhanyagolható. Bár szinte minden tejtermék valódi fehérjebomba, a joghurtot érdemes előnyben részesíteni egyéb jótékony tulajdonságai miatt. Ha nem eszel húst, különösen fontos, hogy tejtermékből fedezd a fehérjebevitelt.
Gazdag kalciumban
A joghurt szuper kalciumforrás, ezáltal hozzájárul a csontozat és fogazat egészségéhez. A kalcium felszívódását a D-vitamin segíti, amely kisebb mennyiségben a joghurtban is megtalálható, de érdemes még más forrásból is bevinni, itt olvashatsz róla bővebben.
Káliumban és magnéziumban gazdag
A joghurt más ásványi anyagokat és vitaminokat is tartalmaz, a kalcium mellett tele van káliummal és magnéziummal. Utóbbi kettő az izmok és az idegek egészségéért felel. Stressz esetén is érdemes rendszeresen fogyasztani, javíthatja a mentális egészséget.
Fotók: Getty Images