Ma kezdődik a zsidó újév: miben különbözik a hagyományostól? Az ételekben mindenképpen

zsidó újév cover
Legolvasottabb cikkek
Friss és ropogós

Trombita helyett sófárt fújnak, mézet és almát esznek a zsidó újév hagyományai szerint, amelynek még az időpontja sem egyezik a keresztény újesztendővel.

A zsidó újév, héberül rosh hashana, vagyis az "év feje" úgynevezett mozgóünnep. A zsidó évben holdhónapok vannak, az ünnepeket teliholdkor tartják, az alapján számolják ki, mikor lesz a következő. A kivétel pont a rosh hashana, amely mindig a hold megújulásakor köszönt be.

A zsidó újév két napig tart, idén szeptember 18-án napnyugtakor kezdődik és szeptember 20-a napnyugtáig tart. A zsidó vallásúak 48 órán keresztül a világ és az ember teremtését ünneplik. Idén az 5781-es évet üdvözlik. A vallás szerint ilyenkor újítják meg a Örökkévalóval kötött szövetséget a világ létezésére és újjáteremtésére. A hagyomány szerint ebben az időszakban Isten előtt kinyílik a három könyv, az Élet, a Halál és a Köztesek könyve, amelyből az egyikbe mindenki be van írva, kérdés, hogy ki hova. Az újév után 10 bűnbánó nap következik, ennyi haladékot kap az, aki a Köztesek könyvébe íródott, hogy javítson az életén, átimádkozza magát a jók, vagyis az Élet könyvébe.

Ezen az ünnepen a hagyomány szerint fehér ruhát kell viselni, mert ez a tisztaság színe. A rosh hashana  kifejezés egyébként a Tórában nem szerepel, ott a "kürtharsogás napjaként" említik, mert ezen az ünnepen százszor kell megfújni a sófárt, vagyis a kosszarvból készített kürtöt. Ebből a zsidó hagyományból ered a szilveszteri trombitálás szokása. Érdekes, hogy míg a keresztény hagyományban az emberek az óév végét önfeledt ünnepléssel töltik, a zsidó vallásban ezen a két napon inkább felkészülnek az újévre, számot vetnek önmagukkal.  

sófár belső

Az ünnep menete

Ahogy a többi ünnepnek, az újévnek is megvan a "forgatókönyve". Hacsak nem szombatra esik az első nap, egy szertartás keretében a zsidók a vízbe vetik a bűneiket. Fontos, hogy a víz ne álló-, hanem folyóvíz legyen, a Duna vagy a Tisza például tökéletes erre a célra. Az emberek a folyó partjára állnak és kiszórnak minden egyes morzsát a zsebükből, melyet aztán a halak megesznek, így szabadítva meg őket a bűneiktől. Így az újesztendő tisztán, bűnöktől mentesen indul.

A zsinagógában meg kell hallgatni a sófár hangját. A kürt misztikus hangja felébreszti az embereket és bűnbánatra készteti őket. A hagyomány szerint az is elképzelhető, hogy a sófár hangjára az ég is megnyílik és a könyörgések egyből feljutnak Istenhez. 

Az ünnepi asztal 

Mint a zsidó ünnepek nagy részén, ilyenkor is olyan ételeket esznek, amelyeknek szimbolikus a jelentése. Amikor egy tipikus zsidó újévi ünnepi asztalt mutatnak, azon biztosan található alma, méz, gránátalma és kör alakúra font barhesz, vagyis fonott kalács. 

rosh hashana1 belső

A barheszt egyéb ünnepeken hosszúkásra fonják, de az évnek ezen a két napján édes és kerek a kalács, utalva az élet körforgására. A többi ünnepen, amikor áldást mondanak a kalácsra, akkor sóba mártják, ezen az ünnepen viszont mézbe.

A hagyomány szerint a gránátalmának 613 magja van (akinek van türelme, számolja meg, nekem még nem sikerült), ami a betartandó tórai parancsok számára utal. A méz az édes életet jelképezi, a gránátalma rengeteg magja pedig a soron következő év érdemeit, jó cselekedeteit szimbolizálja. Szokás az almát mézbe mártani, amitől az nemcsak finomabb lesz, hanem a zsidó misztika szerint ez a cselekedet azt jelenti, hogy a keserűbb napok után édesebbek jönnek, a nehézségek csak próbatételek, a végén minden édes, vagyis jó lesz.

Az ünnepi asztalra kerül még datolya, répából, ananászból és mézből készült saláta, vagyis cimesz is. Nem kötelező megenni, de az ünnepi asztal kelléke a főtt hal- vagy bárányfej is, amely a zsidó elnyomás elleni küzdelmet szimbolizálja: a zsidók legyenek vezetők, ne maradjanak hátul. A halat mindig egészben tálalják az asztalon, ez jelképezi a bőséget.

Ilyenkor zsírosabb ételeket is esznek, mint általában, azért, hogy az elkövetkező év bőséges legyen. A zsidó hagyomány szerint újévkor kell egy új, sosem próbált fogás is az asztalra. A 2 napból minden nap kétszer kell ünnepi étkezést tartani, egyet reggel-egyet este. Ez az ünnep vallási szempontból olyan, mint a szombat, nem lehet főzni, se sütőt, tűzhelyet bekapcsolni, de például az újév előtt gyújtott lángról megengedett újabb lángot gyújtani az ünnep beállta után is.

Fotó: Getty Images

Szólj hozzá! ( komment)

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a szerkesztőséghez. Részletek az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ezt is szeretjük