Gyors almás pite, ahogy a nagymama készíti: vaníliafagyival az igazi

Az egyetem alatt talán én voltam az egyetlen olyan diák, aki a nagymamájánál lakott és közben fogyott. A konyháját úgy kell elképzelni, mint egy amerikai filmben: hosszú pultok, polc polc hátán, a fakanalak katonás sorrendben lógnak, a habverőt pedig mintha sosem használták volna, úgy csillog.

Nos, lehet, hogy valóban nem használta még, ezt nem merem megkérdezni. Na, de a konvekcióknak eleget téve, azért néha ő is kitesz magáért, és meghívja a családot ebédre, a feladatokat viszont kiosztja: te hozod a rántott húst, te a krumplipürét, ja, és a salátát is vállalja be valaki. Ő majd főz egy tasakos rizst, na meg süt valami édességet.

Gyors almás pite

Hiába a sok-sok régi, családi recept, ha háztartást fogok vezetni, valószínűleg én is a nagyi módszerét fogom alkalmazni: tökélyre fejlesztek egy amúgy egyszerű receptet, hogy aztán újra és újra bezsebeljem az érte járó bókokat.

Ez a bevált recept nagymamámnál pedig nem más, mint az almás pite. Ez az egyetlen olyan sütemény, amit megeszik a laktózérzékeny és a gyümölcsundoros unokatesóm is, és nem csak azért, mert udvariasak, és mert a nagyi készíti: tényleg elképesztően finom. Hát még egy gombóc vaníliafagyival kínálva...

A pláne, hogyha fogyókúrázol, akkor sem kell lemondanod róla: kicsit kevesebb cukorral is fenséges, a teljes kiőrlésű liszt pedig abszolút diéta-kompatibilis - de a vaníliafagyit hagyd ki, ha számolod a kalóriákat!